Paul Simon karrierj�nek kezdete �sszefon�dik a hatvanas �vek legend�s egy�ttes�nek, a Simon & Garfunkel (melynek eredeti neve Tom & Jerry volt) megalakul�s�val,. A du� hatalmas vil�gsiker�t olyan dalok f�mjelzik, mint p�ld�ul The Sound Of Silence, The Boxer, I Am A Rock, Mrs. Robinson, Scarborough Fair �s Bridge Over Troubled Water.

A Grammy-d�jas „Bridge Over Troubled Water” album megjelen�se ut�n a du� feloszlott, �s mindketten a saj�t zenei �rdekl�d�s�knek megfelel� �ton indultak tov�bb. Paul Simonnak sz�l�p�lyafut�sa pozit�v visszhangra tal�lt �s a 70-es �vekben olyan nagy sl�gerekkel aratott �ri�si sikert, mint a Me & Julio Down By The Schoolyard, Fifty Ways To Leave Your Lover, Still Crazy After All These Years, Kodachrome.

A 80-as �vek sarokk�v�t egy film jelentette „One Trick Pony”, amit a szakma ugyan �rt�kes alkot�snak �t�lt, de �zletileg nem igaz�n volt sikeres v�llalkoz�s – minden esetre ez a film sokat jelentett Paul Simonnak, mert szabadon megval�s�thatta elk�pzel�seit: � �rta a forgat�k�nyvet �s a zen�t, � volt a producer �s a f�szerepl�, r�ad�sul egy nagy sl�gerrel is gazdagabb lett a vil�g, „Late In The Evening”.

1981-ben ism�t �ssze�llt a Simon & Garfunkel du�, k�rbekoncertezt�k a vil�got (a Central Park-i koncert�k lemezen is megjelent), egy �j album kiad�s�t is tervezgett�k, de v�g�l ism�t sz�tv�ltak �tjaik.
Paul Simon �let�ben egy csendesebb szakasz k�vetkezett, �s ezt az id�szakot a d�l-afrikai zene tanulm�nyoz�s�val t�lt�tte. Olyan prominens m�v�szekkel zen�lt egy�tt, mint Ladysmith Black Mambazo, Ray Phiri, Bakhiti Kumalo, �s Isaac Mtshali. 1986-ban megsz�letett a „Graceland” c�m� abum, amelynek alapj�t ezek a session zen�l�sek k�pezt�k. Ez a lemez ism�t egy Grammy-d�jat hozott Paul Simonnak, (Az �v Albuma kateg�ri�ban). A vil�g k�v�ncsian f�lelte az afrikai dallamokat �s az album 15 milli� p�ld�nyban kelt el.

1990-ben jelent meg a „Rhythm of the Saints”, amely ism�t a d�l-afrikai ritmus- �s dallamvil�gon alapult, b�r egy kis brazil sz�n is felfedezhet� a lemezen. Mialatt ez az album k�sz�lt, Paul Simon elkezdett dolgozni egy Broadway musicalen is. A darab alapt�rt�nete ugyanis nagyon megragadta, hiszen egy puerto ricoi emigr�ns gyerekr�l sz�l, aki ugyanabban a v�rosban n�tt fel, mint Paul Simon. A „Capeman” t�rt�nete egy saj�tos salsa, doo-wop, gospel �s rock �tv�zte zenei nyelven sz�lalt meg.

1999 - koncertturn� az USA-ban Bob Dylannel.

2000 – t�z �v ut�n v�gre megjelent a v�rvav�rt st�di�album „You’re The One”

A k�t zen�sz, Paul Simon �s Art Garfunkel el�sz�r 1957-ben k�sz�tett k�z�s sz�mot. Eleinte k�l�nb�z� m�v�szneveket haszn�lta, mint p�ld�ul a Tom and Jerry. A rajzfilmekb�l j�l ismert n�v alatt jelentett�k meg els� jelent�sebb sz�mukat, a Hey Little Schoolgirl -t. A "H�, kis iskol�sl�ny" sikere a profi zen�l�s fel� mozd�totta volna �ket, de a "nagy iskol�sfi�", Art ink�bb tanulm�nyait folytatta. Az 1941-ben sz�letett Garfunkel m�g k�z�piskol�s volt, amikor megismerkedett a vele egyid�s Paul Simonnal. A sz�l�i �szt�nz�s �s a tov�bbtanul�si v�gy miatt egyetemen folytatta tanulm�nyait. Diplom�val a zseb�ben ism�t a zene fel� fordult, �s felkereste r�gi t�rs�t, a magyar sz�rmaz�s� �s j� szerz�i k�pess�gekkel rendelkez� zen�szt, Paul Simont.  k�t muzsikus 1964-t�l ism�t egy�tt dolgozott. Elk�sz�tett�k a "Szerda reggel h�rom �ra" c�m� lemez�ket amely a CBS-n�l jelent meg. A korong Angli�ban �rthetetlen m�don csak n�gy �v k�s�ssel ker�lt a boltokba. B�r a k�t zen�sznek egy�ni st�lusa volt, dalaik sz�vege er�sen id�zte Bob Dylan -t. Szerzem�nyeik harm�ni�ja az Everly Brothers hangz�svil�g�ra eml�keztetett. M�sodik albumuk �s annak c�mad� dala, a The Sound Of Silence (A csend hangja) vil�graszol� nagy siker lett. Ebben az id�szakban j�n�h�ny sikeres dalt kompon�ltak, k�zt�k a Homeward Bound -ot, a hazak�v�nkoz�s dal�t �s a Boxer -t. 1968-ban �k �rt�k a Graduate c�m� film zen�j�t, amit n�lunk "Diploma el�tt" c�mmel mutattak be. A kiv�l�an megkompon�lt zen�j�rt �s k�l�n�sen a Mrs. Robinson c�m� dal�rt Grammy -d�jat kaptak. A du� mind zenei tekintetben, mind a siker szempontj�b�l 1970-ben �rt a cs�csra, a Bridge Over Troubled Water (H�d a zavaros v�z felett) c�m� album�val. Arra mindenki sz�m�thatott, hogy a lemez �s annak c�mad� dala �ri�si siker lesz, de arra nem, hogy �pp ekkor oszlik fel a sikeres du� �s kezdenek szol�p�ly�t mindketten.

Paul Simon, aki - am�g Garfunkel tanulm�nyait v�gezte - m�r megfordult k�l�nb�z� egy�ttesekben, 1965-ben adta ki els� szol�lemez�t. A sz�mok t�bbs�g�t � �rta, �gy nem okozott gondot a saj�t l�b�n meg�llnia. V�ndorl�sai sor�n zenei st�lus�ra nagy hat�ssal volt a d�l-amerikai, majd az afrikai zene. Ezt k�s�bbi lemezein er�sen �rezni lehet. A sikeres karriert befutott n�pszer� zen�sz alkot�sai�rt t�bbsz�r kapott Grammy-d�jat. 1980-ban a zen�l�s mellett filmes v�llalkoz�sba is belefogott, de ez nem hozta meg a v�rt sikert �gy felhagyott vele. Garfunkel ez id� alatt ink�bb a filmiparban tev�kenykedett. szerepet kapott a Catch 22 (A huszonkettes csapd�ja), a Carnal Knowledge �s a Bad Timing c�m� filmekben. 1973-t�l k�t�vente albumai is megjelentek. Szerzem�nyei n�ha a legjobbak k�z�tt szerepeltek, de szol�zen�szk�nt � alkotott kevesebbet �s kev�sb� �rt�keset. 1981 mindk�t zen�sz �let�nek a f�nypontja lett. �jra egy�tt �nekeltek. A New York Central arkban f�lmilli� ember volt kiv�ncsi a k�t egykori t�rsra. A koncert anyaga lemezen is megjelent, de a du� nem maradt sok�ig egy�tt. Ezt k�vet�en Paul tov�bb folytatta sikeres szol�karrierj�t �s gyakran l�pett fel seg�lykoncerteken. 1991 nyar�n Budapesten is fell�pett. Garfunkel viszont ritk�n adott ki lemezt, neve egyre kevesebbet szerepelt a zenei k�r�kben, m�gnem teljesen elt�nt a zenei �letb�l. Lemezeik, munk�ss�guk ma is �ri�si hat�ssal van a l�rai rockzen�re: Simon m�v�szi �rt�k� k�lt�i sz�vegeivel, a folk hagyom�nyaiban gy�kerez� de m�gis aktu�lis mondanival�t hordoz� szerzem�nyeivel a m�faj val�di gy�ngyszemeit alkotta meg, amelyekben �rz�kenyen reag�lt a koroszt�ly�t foglalkoztat� probl�m�kra. A munka nagy r�sz�t � v�llalta mag�ra, amit j�l eg�sz�tett ki Garfunkel tiszta tenor hangja. B�rsonyosan �sszecseng� �nek�k egy sor nagy siker� szerzem�nyt eredm�nyezett.

Hat �v, �t lemez, de nem el�zm�nyek n�lk�l. K�t gyerek, akik h�rom h�t k�l�nbs�ggel sz�lettek 1941 �sz�n, szomsz�dos utc�ban laktak, egy iskol�ba j�rtak, egy sz�ndarabban l�ptek f�l, amikor v�gre r�j�ttek, hogy mindkett�j�ket ugyanaz �rdekli: a zene. Nem a klasszikus zene, �s nem is az, ami k�s�bb annyira izgatta �ket, a n�pballad�k, hanem az egyszer� rock and roll. �nek �s git�r. Napokat, heteket, h�napokat �ld�g�lnek Garfunkel�k pinc�j�ben, Simon git�rozik, mindketten �nekelnek, figyelik egym�st, hogyan csin�lj�k, beleb�mulnak egym�s sz�j�ba, megpr�b�lj�k ugyan�gy k�pezni a hangokat. Garfunkelnek szebb az org�numa, de Simon az �sz, � �rja a dalokat, a sz�vegeket, � j�tszik hangszeren. Meg�rnak n�h�ny sz�mot, elviszik kiad�khoz, mert tiniszt�rokkal m�r akkor is lehetett id�nk�nt robbantani, �s valamennyire be is j�n nekik. Kiadnak egy kislemezt, el�ad�k�nt Tom and Jerrynek h�vj�k magukat, a sz�m c�me Hey, Schoolgirl, �cska kis rock and roll, de 49. lesz a list�n. Mindez 1957-ben t�rt�nt.

Els� fejezet v�ge. Nincs folytat�s, a tov�bbi sz�mok sikertelen�l m�lnak ki, a Tom and Jerry feloszlik, ketten k�tfel� mennek. Art Garfunkel nem m�ni�kus muzsikus, t�l sok dolog �rdekli a vil�gb�l, tanul �p�t�szetet, m�v�szett�rt�netet, matematik�t. Id�nk�nt �nekel is, Artie Garr n�ven folkzen�t. Simon �rja a maga dalait, � is k�l�nb�z� �lneveken l�p f�l, �s � is elindul a folkzene fel�. �sszefutnak, �s minden kezd�dik el�lr�l. �jra �nekelnek, �j dalokat visznek a kiad�khoz, �s 1964-ben megkapj�k a m�sodik lehet�s�get.

Nem tudj�k, mihez kezdjenek vele. Nincs egy lemezre val� dal (k�s�bb se lesz soha el�g), meg m�g nem is tudj�k, hogy kik �k, �s mit akarnak. Mi legyen a nev�k? A Tom and Jerry v�g�l nem j�tt be. A saj�tot nem akarj�k viselni a sz�npadon, mert t�l zsid�s. Ott van a p�ldak�p, Robert Allen Zimmerman. � se a saj�t nev�n �nekel, hanem m�v�sznevet v�lasztott, �gy h�vj�k, Bob Dylan. A lemezkiad� Simon�knak is ugyanaz, a Columbia. A producer is ugyanaz, Tom Wilson. A probl�ma, hogy mi legyen az egy�ttes neve, a Columbia igazgat�ja el� ker�l. A t�rgyal�s meglehet�sen r�vid: “Uraim, 1964-et �runk. Az egy�ttes neve Simon and Garfunkel lesz. Egy�b k�rd�s?”

Az a baj, hogy a n�v nem minden. Nincs mit j�tszani. Egyszer�s�g a kulcssz�, k�t �nekhang, egy git�r. Rajta lesz a lemezen a Bleeker Street, mert ezt hallott�k a CBS-n�l, erre �rt�k meg a szerz�d�st. Az album c�m�t is gyorsan eld�nt�tt�k, ez is saj�t sz�m, a Wednesday Morning, 3 A. M. Rajta lesz m�g egy saj�t sz�m, a He Was My Brother. Divatos, politikus t�ma, b�r Simont nem ez vezette, amikor �rta. T�nyleg meghalt egy ismer�se, oszt�lyt�rsa volt egy fekete polg�rjogi harcos, Andrew Goodman, akit a Ku-Klux-Klan m�sz�rolt le azon a ny�ron. De mi j�het m�g? Egy Dylan-sz�m, k�t spiritu�l�, egy n�pdal, egy k�t sz�lamra �tdolgozott gregori�n. T�nyleg nem tudj�k, hogy mit is akarnak. M�g egy saj�t sz�m, a Sound of Silence. Teljesen szem�lyes darab, Simonnak m�r r�g�ta megvolt a dal els� k�t sora, mert mindig a s�t�t f�rd�szob�ba j�rt �nekelni, szerette, ahogy a csemp�n visszhangzik a git�r �s a saj�t hangja. Bement a f�rd�szob�ba, �s mindig ugyan�gy kezdte: “Hello darkness, my old friend…” M�r csak a t�bbit kellett meg�rni hozz�. A dallam sz�p, a sz�veg kamaszosan szenvelg�, de megteszi. K�sz a lemez. A bor�t�ra f�nyk�p ker�l, k�t �lt�ny�s pasas a metr�ban a kamer�ba n�z.

A Wednesday Morningb�l els� k�rben h�romezer p�ld�nyt adtak el. Nagyon s�lyos buk�s. Az egy�ttes levonta a tanuls�gokat, ism�t feloszlatta mag�t, Garfunkel tov�bb k�nl�dott a tanulm�nyaival, �s hogy mi is a dolga az �letben, Simon �trep�lt Eur�p�ba, Angli�ban l�pett f�l a h�tv�geken, keresett n�mi apr�p�nzt, �j dalokat �rt, eg�sz j�l �rezte mag�t. F�l �v m�lva azonban valami elkezdett mocorogni. A Sound of Silence-t f�lkapta a r�di�. Egyetemi v�rosokban a dal kezdett sikerr� v�lni. �rzelmes lelk� ifjak egy�tt dalolt�k a r�di�val az ismeretlen fi�k sz�m�t. A CBS meg�rezte, hogy itt lehet keresni. Tom Wilson, a producer �ppen a k�vetkez� Dylan-albumot vette f�l, �s azt mondta a zenekarnak, hogy maradjanak m�g egy kicsit a st�di�ban. Van itt egy sz�m, ahhoz kellene kieg�sz�t� sz�lamokat f�lvenni. Megvan az �nek �s az akusztikus git�r, de kell hozz� basszus, dob, elektromos git�r. Az eredm�ny mai f�llel hallgatva hal�losan gagyi munka, de a k�sz v�ltozatb�l kislemez lett, �s h�rom h�t m�lva m�r a sl�gerlista �l�re ker�lt. El�sz�r csak egy h�tig maradt ott, mert a Beatles leszor�totta, de ut�na m�g hetekig v�ltogatt�k egym�st az �len. A szerz�knek nem sz�ltak az eg�szr�l. Nem gonoszs�gb�l, hanem mert fogalmuk sem volt r�la, hogy hol lehetnek. Garfunkel matematik�t tanult. Paul Simon �ppen D�ni�ban l�pett sz�npadra, amikor megl�tta az �js�gban, hogy ott van a sl�gerlista elej�n. Csomagolt, �s indult haza.

T�l sok a v�letlen ebben a t�rt�netben. Ha nem pusztul le a rock and roll, ha nincs Bob Dylan, ha Garfunkel tudja, hogy mit akar csin�lni, ha tudtak volna tiltakozni a sz�muk �tdolgoz�sa ellen, akkor lehet, hogy meg sem tal�lj�k a saj�t hangjukat, ezt az akusztikus alapokr�l felfejlesztett rockzen�t, folk and rollt, vagy mit, �s ma nincs Simon and Garfunkel-legend�rium. �gy viszont megsz�letett az els� nagy siker, �s m�r csak futni kellett ut�na. Hazamenni, �s el�k�sz�teni a m�sodik albumot. N�h�ny dal m�r k�szen volt, mert Simon dolgozott Angli�ban is, nyit�sz�mnak �s c�mad�nak ott volt a Sound of Silence �j v�ltozata, m�sodik sikernek a liverpooli p�lyaudvaron fogant, honv�gyas dal, a Homeward Bound.

Mindenesetre a tagok egyszerre nagyon okosak lettek. Tudt�k, hogy mennyit �rnek, nem hagyt�k s�rgetni magukat. �rtettek m�r a st�di�munk�hoz, ismert�k a szakkifejez�seket, kik�vetelt�k az akkori szok�sokhoz k�pest nagyon magas technikai sz�nvonalat, �s kidolgozt�k a maguk egy�ni lemezk�sz�t�si m�dszer�t. Simon megj�tt a t�bb�-kev�sb� k�sz dallal, felj�tszotta a git�rsz�lamot, Garfunkel pedig hallgatta, v�lem�nyezte, �s meg�rta mell� a harm�ni�kat. Simon volt a kiindul�s, Garfunkel a d�sz�t�s. Abszol�t bizalommal egym�s ir�nt, mint az untermann �s a rep�l�ember. T�k�letes p�ros, akik most olyan lemezt akartak, amelyen m�r csak saj�t sz�mok vannak. Egyetlen kiv�telt tettek, Simon egy angliai bar�tj�nak a sz�veg n�lk�li kis git�rdarabj�t is r�tette az albumra. El�tte egy sz�mban m�r felhaszn�lj�k ezt a git�rt�m�t, a sz�veg pedig az els� lemez c�mad� dal�nak v�ltozata. �rezhet�, hogy nincsenek b�v�ben az anyagnak, de a t�bbi dal m�r mind saj�t szerzem�ny. Nem is lett harminc percn�l hosszabb a lemez.

Ett�l kezdve nincs m�s dolguk, csak az arat�s. Koncertek, lemezek, interj�k, felk�r�sek. Elv�llalj�k a Diploma el�tt filmzen�j�t, b�r ezt a munk�t Simon v�g�l nem tudja egyed�l elv�gezni, de meg�rja az abszol�t sl�ger Mrs. Robinsont. A dal r�ker�l a Bookends c�m� lemezre is, �gy sikeresen megteremtik �nmaguk konkurenci�j�t. Egyik h�ten a filmzene vezeti az eladott lemezek list�j�t, a m�sikon a Bookends. A k�vetkez� lemez, a Parsley, Sage, Rosemary and Thyme minden eddigin�l r�videbb, m�g a f�l�r�s �lomhat�rt sem tudja �tl�pni, pedig rajta van �jra a Homeward Bound, a Scarborough Fair c�m� angol n�pdal, meg a H�t�r�s h�rek, amelyben bemondanak n�h�ny er�szakos esem�nyt, egy komikus hal�l�t �s Martin Luther King soron k�vetkez� t�ntet�s�t, �s k�zben a kett�s a Csendes �jt �nekli. Simon alapos, tehets�ges, de lass�, Garfunkel pedig kezd kisz�m�that�v� lenni az �nekes sz�lamok kidolgoz�s�ban.

M�gsem ez okozza az egy�ttes felboml�s�t. L�tsz�lag �s ideiglenesen t�k�letes a p�ros, de hosszabb t�von ugyanazok a bajok, mint b�rmilyen emberi egy�ttm�k�d�s sor�n. Nem lehet tudni, hogy ki a f�n�k. �lland� a f�lt�kenys�g. Alapvet�en Paul Simon a vezet�, � �rja a dalokat, neki j�rnak a jogd�jak, �s �gy sz�l kett�j�k k�z�tt a meg�llapod�s, hogy a koncertek honor�riuma is 75–25 sz�zal�kos ar�nyban oszlik meg k�z�tt�k. De a k�z�ns�g Garfunkelt szereti jobban. Az � hangja a szebb, t�bbnyire �v� a vezet� dallam, � a szebb f�rfi, l�giesebb, intellektu�lisabb alkat. Mindig ugyanazt k�rdik t�l�k, hogy ki �rja a zen�t �s ki a sz�veget, �s b�r Garfunkel bemondja a koncerteken is, hogy a dalok Simon �rdemei, mindenki �benne l�tja a val�s�gos finoms�got. Van egy kopaszod�, kicsi, t�mzsi, nyugtalan pasas meg egy sz�ke, f�rt�s, v�kony angyal. Mindenki az ut�bbi�rt van oda. �s ekkor be�t a film.

Simont �s Garfunkelt megh�vj�k a 22-es csapd�j�ba szerepelni. Garfunkel� a nagyobb szerep, Simon� valamivel kisebb. M�r ez is lenyelend� b�ka, de ut�bb �gy �rj�k �t a forgat�k�nyvet, hogy Simon szerep�t teljesen kihagyj�k. Garfunkel felmondhatn� a szerz�d�s�t, de esz�ben sincs. Mert nemcsak Simon f�lt�keny r�, hanem � is elnyomottnak, h�tt�rbe szor�tottnak �rzi mag�t. Itt van egy egy�ttes, amelyben � l�nyeg�ben semmit nem csin�l, csak �nekel �s v�lem�nyt mond. Minden l�nyeges d�nt�s a m�sikra tartozik. �s ekkor j�n a filmsz�n�szet, ami m�g a rockszt�rs�gn�l is nagyobb ismerts�get hozhat. Garfunkel f�l �vre levonul a st�bbal Mexik�ba forgatni.

Simon szenved. Egyr�szt �rzi, hogy Garfunkel a filmszt�rs�ggal neki �zen, az � �rny�k�b�l akar kit�rni. M�sr�szt tudja, hogy ezzel bed�glik a zenekar is, Artie kinyilv�n�tja, hogy a zen�l�s csak m�sodsorban fontos. Harmadr�szt egyed�l marad, egyed�l �rja a sz�mokat, nincs, aki v�lem�nyt mondjon, seg�tsen neki. Negyedszerre a sz� k�znapi �rtelm�ben is egyed�l marad, nincsenek bar�tai, csak �rja a sz�mokat, csupa olyan c�mmel �s sz�veggel, hogy mi�rt nem �rsz, meg hogy �n vagyok az egyetlen �l�l�ny New Yorkban, vagy Viszl�t Frank Lloyd Wright, amelyben a b�cs� egy �p�t�sznek sz�l. (Ne feledj�k, Garfunkel �p�t�szetet is tanult.) �t�dsz�rre pedig neki is felt�nik, hogy gyakorlatilag minden l�nyeges munk�t � int�z az egy�ttesben, �s r�j�n, hogy csak az�rt nem �n�ll�s�tja mag�t, mert a k�z�s sikerek ut�n nem merne egyed�l a p�diumra l�pni. A b�natra Simon a szok�sos gy�gym�dokat tal�lja, marijuana, kokain, munka. Nem tudja, de tal�n sejti, hogy az utols� k�z�s lemez�ket �rja. Mindenesetre jobb munk�t v�gez, mint valaha.

Megint van idegen anyag is az albumon, de j�k a v�laszt�sok. A Bye Bye Love az Everly Brothers sz�ma volt, de sokan ma is eredeti Simon-szerzem�nynek k�pzelik, az El Condor Pasa pedig t�k�letesen illik az � hangjukra. De a f� sz�m, amelyet Paul Simon teljes joggal �lete addigi legjobb dal�nak tartott, a H�d a zavaros v�z f�l�tt. Nem is az a meghat�, hogy ha val�s�gosan tal�n nem is, gondolatban m�gis mennyit k�zd a bar�ts�g�rt, annak nyomai�rt, hogy m�g ebben a dalban is az �nfel�ldoz�sr�l sz�l, hiszen �nmag�b�l akarja megform�lni a hidat a v�z f�l�tt, hanem az, hogy meg�rja a legjobb dal�t, �s amikor megj�n a filmszt�rkod� cimbora, azt mondja neki: �nekeld el te. Legyen ez a te sz�l�d.

Garfunkel azonban egy�ltal�n nincs meghatva. Nem tetszik neki annyira a dal, mint kellene, el is h�r�tan� a sz�l�t, mert szerinte Simon is el�g sz�pen �nekli a dalt, meg k�l�nben is kellene m�g egy versszak a v�g�re. V�g�l megegyeznek. Garfunkel �nekel, �s Simon meg�rja a hi�nyz� versszakot. De a lemez felv�tele m�r r�m�lom. K�lcs�n�s bizalom helyett folyamatos hiszt�ria, veszeked�s, botr�ny. Viszont a lemez r�gt�n els� lesz a list�n, a dal meg csup�n az els� �vben h�tmilli� doll�rt hoz Simonnak.

K�sz, ennyi, v�ge a t�rt�netnek. Garfunkel elv�llalt m�g egy filmet, amely v�g�l megbukott, ut�na mindketten belekezdtek a sz�l�karrierbe, Simon tov�bb �rta a nagyon j� dalait, v�g�l el�ad�k�nt is sikeres lett, de soha nem annyira, mint amikor k�z�sen dolgoztak, Garfunkelt m�g a siker is elker�lte. K�s�bb Paul Simonnak is jutott filmszerep, m�ghozz� egy n�lunk is klasszikuss� v�lt filmben, az Annie Hallban � j�tszotta az id�tlen popzen�sz Tony Lacey-t, aki miatt Annie elhagyja Woody Allent. 1981-ben �ssze�llt a kett�s, �s a Central Parkban egymilli� ember volt k�v�ncsi arra, hogy �regedve, alaposan megkopaszodva mennyit tudnak m�g visszaid�zni a nemzed�k ifj�s�g�b�l. Ma meg az a legmeghat�bb, amikor az Old Friends c�m� dalban, huszon�vesen arr�l �nekelnek, hogy az �reg bar�tok ott �lnek a parkban, a pad k�t v�g�n, �s milyen borzalmasan furcsa dolog hetven�vesnek lenni.

 

K�pek

Diszkogr�fia/Dalsz�vegek

Git�r Akkordok/Tabok

Midi hangok

Vide�k

Zene