The Beatles
Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band 
 
T�pus nagylemez
Megjelent 1967. j�nius 1. (UK)
1967. j�nius 2. (US)
Felv�telek Abbey Road
1966. december 6. - 1967. �prilis 7.
St�lus rock
Hossz 39 perc 49 mp
Kiad� Parlophone (UK)
PMC 7027 (mono)
PCS 7027 (sztere�)
CDP 7 46442 2 (�j kiad�s)
Capitol (US)
MAS-2653 (mono)
SMAS-2653 (sztere�)
Producer George Martin

Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band a c�me a Beatles 1967-ben megjelent album�nak. Gyakran nevezik minden id�k legnagyobb hat�s� rockzenei album�nak. A Rolling Stone 2003-ban �ssze�ll�tott, minden id�k 500 legjobb album�r�l sz�l� list�j�n az els� helyen v�gzett. Felv�telei 1966. december 6-�n kezd�dtek �s 129 napig tartottak. Nagy-Britanni�ban 1967. j�nius 1-j�n, az USA-ban egy nappal k�s�bb jelent meg.

Megjelen�sekor m�r r�gt�n sikeres lett a kritikusok �s a rajong�k k�r�ben egyar�nt. Minden tekintetben �j�t� volt: a strukt�r�t, a felv�teli elj�r�sokat �s a bor�t�t tekintve is. Hat�sa majdnem minden albumon �rz�d�tt, ami ut�na jelent meg.

Az egyik legels� �s legsikeresebb koncept album. Kor�bban az albumokra k�l�nb�z� dalokat pakoltak fel abban a rem�nyben, hogy legal�bb egy sl�ger lesz k�z�l�k. Az �j m�dszer m�v�szi hat�sa azonnal �rz�d�tt; a Who Tommy-j�t�l majd minden Pink Floyd-albumon kereszt�l m�g olyan mai albumokon is, mint a Green Day American Idiot c�m� m�ve.

A c�mad� dal, a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" nyitja �s z�rja az albumot, keretbe foglalva a t�bbi dalt. Az ut�munk�latok sor�n George Martin szokatlan hangeffektusokat is haszn�lt a dalok k�z�tti �tmenetekn�l.

 

T�rt�net
A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band c�m� albumot a korai Beatlem�nia hanyatl�sa idej�n k�sz�tett�k el. A Beatles elf�radt �s 1966-ban abbahagyt�k a turn�z�st: ekkor m�r a „nagyobbak vagyunk, mint J�zus” vita is lecsengett, a F�l�p-szigetekr�l pedig Marcos eln�k fegyveres k�s�rete kiutas�totta �ket.

A turn�k befejez�d�se - karrierj�kben el�sz�r - a sz�ks�gesn�l is t�bb id�t biztos�tott a k�vetkez� album felv�tel�re. Mivel a Beatles Nagy-Britannia legsikeresebb popzenekara volt, �s �k hozt�k a legt�bb hasznot az EMI-nak, szinte korl�tlanul haszn�lhatt�k az Abbey Road Studiost. Mind a n�gyen szerett�k a hossz�, �jszak�ba ny�l� felv�teleket, de a st�di�ban mindig fegyelmezetten �s eredm�nyesen dolgoztak. Ahogy Mark Lewinsohn �rja a Beatles st�di�munk�ir�l sz�l� k�nyv�ben, az egyik legnagyobb er�ss�g�k a felv�telek sor�n Ringo Starr volt: nagyon megb�zhat� volt �s legt�bbsz�r m�r els�re siker�lt j�l felvenni a dobol�s�t.

Az album felv�tel�nek id�szak�ban a zenekar zenei �rdekl�d�se sokat fejl�d�tt. Sok �j hangszerrel ismerkedtek meg, p�ld�ul a Hammond orgon�val �s az elektromos zongor�val; hangszerel�s�k ekkorra m�r nagyon sokr�t�v� v�lt: von�sok, r�z- �s faf�v�sok, �t�s�k �s egzotikus hangszerek eg�sz sora, �l�k�n a szit�rral. McCartney, aki m�g mindig nem tudott kott�t olvasni, a The Family Way c�m� filmhez �rt zen�t George Martin seg�ts�g�vel, �s egy Ivor Novello d�jat nyert.

A Beatles �j hangtorz�t� eszk�z�ket is haszn�lt, p�ld�ul a wah-wah ped�lt, vagy a fuzz boxot; ezeket saj�t k�s�rleti �tleteik megval�s�t�s�ra haszn�lt�k, p�ld�ul a felvett hangot egy Leslie effektszekr�nyen k�ldt�k �t. M�g egy fontos �j�t�s volt, hogy McCartney basszussz�lamait „vonalr�l” vett�k fel, vagyis a hangszer kimeneti jel�t k�zvetlen�l a kever�pultba vezett�k ahelyett, hogy mikrofont haszn�ltak volna. �gy sokkal jobb min�s�g�, val�s�gh�bb hangz�st �rtek el.

A Sgt. Pepper felv�teleinek ideje egybeesett sok fontos zenei �j�t�s felfedez�s�vel; ezeket nem csak a Beatles tal�lta ki. Bob Dylan, Frank Zappa, Phil Spector �s Brian Wilson (a The Beach Boys-b�l) munk�ja kit�g�totta a dalszerz�s �s a felv�teli technik�k lehet�s�geinek hat�rait. A st�di� �s felv�teli technik�k addig is magas sz�nvonalat �rtek el, de k�pesek voltak tov�bbfejl�dni. A dalszerz�s r�gi hagyom�nyai elavultak, a dalok sz�vegei �sszetettebbek lettek, �s a dalok is hosszabbak lettek (p�ld�ul Bob Dylant�l a "Like a Rolling Stone").

Technikai �j�t�sok
 
A legend�s EMI-st�di� a londoni Abbey Road-onMi�ta 1949-ben megalkott�k az els�, felv�telre alkalmas m�gneses szalagot, a soks�vos felv�teli technika rohamosan fejl�d�tt; az album felv�teleinek idej�n az USA-ban m�r 8 s�vos kever�pultokat haszn�ltak, de ezek csak 1967 v�ge fel� jelentek meg a londoni st�di�kban.

A Sgt. Pepper minden dal�t az Abbey Roadon vett�k fel, mono, sztere� �s 4 s�vos technik�t haszn�lva. Mint az el�z� n�h�ny album eset�ben is, fontos szerepet kapott a „r�sz�ssze�r�s”-nak nevezett folyamat: ennek sor�n k�t vagy t�bb felv�teli s�v tartalm�t �sszekeverve �tj�tssz�k egy �res s�vra, hogy az eredeti s�vokat tov�bbi felv�telek k�sz�t�s�re felszabad�ts�k (min�l t�bb s�v �ll rendelkez�sre, ann�l kev�sb� van sz�ks�g r�sz�ssze�r�sra). Ezzel az elj�r�ssal az abbey road-i hangm�rn�k�k egy virtu�lis, 16 s�vos st�di�t hoztak l�tre a zenekarnak.

A m�gnesszalag alkalmaz�sa sok hangszer �s effekt haszn�lat�t �j�totta meg. Legismertebb a szalag-alap� billenty�s mintavev�, ismertebb nev�n a Mellotron; az effektek k�z�l a „flanging” (peremez�s - George Martin sz�alkot�sa) �s a „phasing” (f�ziseltol�d�s), valamint a visszhang �s a zenget�s.

T�bb, akkor �jdons�gnak sz�m�t� effektet is haszn�ltak a Sgt. Pepper felv�tel�n. Az egyik legfontosabb az ADT (automatic double tracking - automatikus dupl�z�s) volt, mely a hang egyidej� �s folyamatos dupl�z�s�ra szolg�lt. B�r r�gen felismert�k, hogy ADT-vel sokkal jobb hangmin�s�get lehet el�rni (f�leg gyeng�bb �nekesek eset�ben), k�s�bb m�r k�telez�nek tekintett�k, �gy az elj�r�s ellaposodott.

Az ADT-t az EMI hangm�rn�ke, Ken Townshend tal�lta ki kifejezetten a Beatles sz�m�ra, legink�bb Lennon miatt, aki nem szerette a r�j�tsz�sokat �s t�bbsz�r is mondta, hogy szeretne valami megold�st. Az ADT r�vid id� alatt sz�lesk�rben elterjedt.

Fontos volt m�g a „varispeed” effekt, melynek seg�ts�g�vel a soks�vos magn�n v�ltoztatni lehetett a szalag sebess�g�t, ezzel egy�tt minden felvett hang magass�g�t. A Beatles ezt az effektet legink�bb az �nekhang m�dos�t�s�ra haszn�lta. A vok�l felgyors�t�sa („twicking” - cs�p�s �s csavar�s) szint�n sz�les k�rben elterjedt. Az effektet az als� sz�lamokon is haszn�lt�k (p�ld�ul a "Lucy in the Sky with Diamonds"-ban), hogy „vaskosabb” �s sz�rtabb hangz�st kapjanak.

M�g egy �j�t�s, hogy az album (az eredeti nagylemez �s ennek CD v�ltozatai) el�g furcsa m�don �r v�get: egy 16 kHz frekvenci�j� hanggal (Lennon tan�cs�ra, hogy „bosszantsa a kuty�kat”), amit egy v�gtelen�tett szalag k�vet.

Ennek a szalagnak a hangjai m�ig vita t�rgy�t k�pezik, sokan titkos �zenetnek tartj�k. �m val�j�ban nem hangzik t�bbnek, mint n�h�ny v�letlenszer�en kiv�lasztott szalag visszafel� j�tszva. A CD v�ltozaton ez n�h�ny m�sodperc ut�n el�szik. Az effekt tartalm�nak nagy r�sze megfejthetetlen, b�r hallani lehet egy felgyors�tott hangot (tal�n McCartney), amint ezt mondja: „never to be any other way” (t�bb� sosem lehet).

Hangszerel�s
A Sgt. Pepper-re jellemz� a hangszerek gondosan kidolgozott sz�lama - p�ld�ul a klarin�tegy�ttes a "When I'm Sixty-Four" c�m� dalban - �s a st�di�effektek nagym�rt�k� haszn�lata, mint p�ld�ul a visszhang, a zenget�s �s a visszafel� lej�tszott szalagok. Ezek l�trehoz�s�ban nagy szerepe volt George Martinnak �s a hangm�rn�k�knek.

A felv�telek alatti n�h�ny n�zetelt�r�s egyike a "She's Leaving Home" felv�tele k�zben jelentkezett: McCartney csal�dott volt, amikor Martinnak m�s elfoglalts�ga akadt �s nem �rt r� megcsin�lni egy hangszerel�st; ez�rt a munk�t egy szabad�sz� karmesterre, Mike Leanderre b�zta - a zenekar t�rt�net�ben el�sz�r �s utolj�ra fordult el�, hogy m�s karmesterrel dolgozott, kiv�ve n�h�ny nagyzenekari r�j�tsz�st a Magical Mystery Tour c�m� filmhez (Lewinsohn szerint 1967. okt�ber 12-�n), amelyet szint�n Leander vez�nyelt le.

M�g egy izgalmas p�lda az album szokatlan felv�teli technik�ira Lennon "Being for the Benefit of Mr Kite!" c�m� dala, amely az album els� oldal�t z�rja. A dalsz�veg szinte sz�r�l sz�ra megegyezik egy r�gi cirkuszi plak�t sz�veg�vel, amelyet Lennon egy kenti r�gis�gboltban vett. Az ezt k�vet� hangkoll�zs, ami a dal saj�tos hangulat�t adja, Martin �s a hangm�rn�k�k m�ve. T�bb calliope �s g�zorgona hangfelv�tel�t gy�jt�tt�k �ssze, felvagdost�k, �sszekevert�k, majd v�letlenszer�en �sszerakt�k �ket, �gy egy hossz� szalaghurkot kaptak, amit az utols� kever�sn�l adtak a dalhoz.

A m�sodik oldal nyit�dala, a "Within You Without You" el�g hossz� egy korabeli popdalhoz k�pest, �s csak George Harrison �s Londonban �l� indiai zen�szek egy csoportja, valamint heged�s�k �s csellist�k szerepelnek rajta. Ezeket a rock and rollt�l val� elrugaszkod�sokat nagyban el�seg�tette a turn�z�s abbahagy�sa, a lehet�s�g profi st�di�zen�szek alkalmaz�s�ra �s George Harrison egyre n�vekv� �rdekl�d�se India �s az indiai zene ir�nt (�r�kat is vett Ravi Shankar szit�rm�v�szt�l).

A bor�t�
A Grammy-d�jjal jutalmazott bor�t� Robert Fraser �s McCartney k�z�s munk�ja, a terveket Peter Blake, a fot�t pedig Michael Cooper k�sz�tette, �s h�res emberek kartonb�l kiv�gott, sz�nes, �letnagys�g� k�pei l�that�ak rajta; a popzene t�rt�net�ben el�sz�r a dalok sz�vege is rajta volt a h�ts� bor�t�n. Maga a Beatles pedig Bors �rmester zenekar�nak jelmez�be, szat�nb�l k�sz�lt, sz�nes katonai egyenruh�kba �lt�z�tt. A ruh�kon l�that� jelv�nyek, kit�ntet�sek:

Az Ontario Megyei Rend�rs�g jelv�nye Paul egyenruh�j�nak jobb ujj�n
Az MBE �rmek Paul �s George kab�tj�n
Az Egyes�lt Kir�lys�g Kir�lyi C�mere John ruh�j�nak jobb oldal�n
Robert Fraser m�v�szeti vezet� h�res londoni m�keresked� �s az Indica Gal�ria vezet�je volt. Szoros bar�ts�got k�t�tt McCartneyval, �s csak az � tan�cs�ra vetett�k el eredeti bor�t�terv�ket, egy pszichedelikus festm�nyt, amelyet a The Fool nev� csoport k�sz�tett volna el.

Fraser a modern brit k�pz�m�v�szet egyik legsikeresebb szem�lyis�ge volt az 1960-as �vekben �s azut�n is. Azt mondta, hogy a The Fool munk�ja nem el�g j� �s hogy a designjuk nemsok�ra kimegy a divatb�l. Meggy�zte McCartneyt, hogy ne vel�k csin�ltassa meg a bor�t�t, �s felaj�nlotta seg�ts�g�t a munk�ban; � javasolta, hogy alkalmazzanak egy elismert k�pz�m�v�szt, ez�rt bemutatta a zenekarnak Peter Blake-et, aki a feles�g�vel k�z�sen elk�sz�tette a h�res bor�t�t, amit „Az emberek, akiket szeret�nk” c�men is ismernek.

Blake szerint az eredeti �tlet az volt, hogy f�nyk�pezz�k le Bors �rmester zenekar�t, amint egy parkban j�tszanak; ebb�l alakult ki fokozatosan a bor�t� ma ismert form�ja: a Beatles Bors �rmester zenekarak�nt, k�r�l�tt�k p�ldak�peik �letnagys�g� kartonfigur�ival. Mellett�k volt a n�gy zen�sz viaszfigur�ja, melyeket a Madame Tussauds panoptikumb�l k�rtek el, ezeken �gy n�ztek ki, mint az 1960-as �vek elej�n.

A koll�zsban t�bb, mint 70 h�res ember szerepelt, �r�k, zeneszerz�k, filmsz�n�szek �s (Harrison k�r�s�re) t�bb indiai guru. Ringo Starr nem sz�lt bele a bor�t� munk�lataiba. A v�gleges elrendez�sn�l rajta volt Marlene Dietrich, Terry Southern �r�, Bob Dylan, Aleister Crowley, Edgar Allan Poe, Oscar Wilde, Marlon Brando, Stan Laurel �s Oliver Hardy �s a sokat vitatott humorista, Lenny Bruce. Ott volt m�g a Beatles eredeti basszusgit�ros�nak, Stuart Sutcliffenek a k�pe is.

Az album csomagol�sa volt az egyik els� „kinyithat�” bor�t�, ki lehetett nyitni, mint egy k�nyvet, �s a s�rga h�tt�r el�tt, katonai ruh�kban l�that� zenekar k�pe t�rult a hallgat� szeme el�. Ez az�rt volt, mert a Beatles eredetileg egy dupla albumot akart kiadni. A bor�t�t terveit m�r a nyomd�ba adt�k, amikor r�j�ttek, hogy csak egy albumra elegend� dal van k�sz.

Az album egy oldalnyi kiv�ghat� k�ppel jelent meg, melyek a k�vetkez�k voltak:

SGT. PEPPER
CUT-OUTS

Moustache (Bajusz)
Picture Card (K�peslap)
Stripes (S�vok)
Badges (Jelv�nyek)
Stand Up (Bors �rmester zenekar�nak tagjai egym�s mellett �llnak)

Az album legkor�bban kiadott darabjainak bels� bor�t�j�n egy k�l�nleges pszichedelikus rajz volt, melyet a The Fool k�sz�tett.

A koll�zs kapcs�n az EMI-nak jogi probl��i akadtak, mivel a koll�zsban szerepl�, akkor m�g �l� emberek enged�ly�t meg kellett szerezni. Mae West el�sz�r nem egyezett bele, mondv�n „Mit csin�ln�k egy mag�nyos sz�vek klubj�ban?” - de meggondolta mag�t, miut�n a Beatles levelet �rt neki. Leo Gorcey sz�n�sz p�nzt k�rt, ez�rt a k�p�t levett�k a bor�t�r�l. Az EMI k�r�s�re Gandhi k�p�t is le kellett venni, mivel att�l tartottak, hogy indiai le�nyv�llalatukat t�mad�sok �rhetik. John Lennon - tal�n viccb�l - J�zus Krisztus �s Adolf Hitler k�p�t is r� akarta tenni a bor�t�ra, �m v�g�l ezeket is leszedt�k, mivel f�ltek egy �jabb botr�nyt�l. A legt�bb javaslat a bor�t�n szerepl� szem�lyekre McCartneyt�l, Lennont�l �s Harrisont�l, valamint Blaket�l �s Frasert�l sz�rmazott (Ringo azt mondta, neki j� az, amit a t�bbiek j�nak tartanak). A Rolling Stones-os p�l� a Shirley Temple-bab�n Cooper Adam nev� fi�� volt.

A j�cintokb�l kirakott git�rt a vir�gokat hoz� kifut�fi� k�sz�tette. B�r sok�ig azt hitt�k, hogy n�h�ny n�v�ny marihu�na volt, ez nem igaz.

A koll�zst Blake �s feles�ge Michael Cooper londoni st�di�j�ban k�sz�tette el, 1967 m�rcius�nak utols� k�t het�ben. A bor�t� f�nyk�p�t Cooper 1967. m�rcius 30-�n, egy h�rom�r�s, esti fot�z�son k�sz�tette. McCartney elismerte, hogy a fot�z�s alatt a Beatles k�t tagja �pp „utazott”, LSD hat�sa alatt volt. A bor�t� k�sz�t�s�nek k�lts�ge 2867 font, 25 schilling �s 3 penny volt - ez akkoriban horribilis �sszeg volt, egy hagyom�nyos bor�t� k�lts�geinek sz�zszorosa.

A bor�t� egyik legh�resebb par�di�ja Frank Zappa �s a The Mothers of Invention We're Only in It for the Money c�m� album�nak bor�t�ja (McCartney el�sz�r letiltotta Zapp��k bor�t�j�t, de k�s�bb megenyh�lt, �s enged�lyezte).

T�ma �s strukt�ra

A Beatles a Sgt. Pepperrel olyan albumot akart k�sz�teni, mely an�lk�l lenne sikeres, hogy turn�ra induln�nak a dalaival - az el�z� �vekben m�r forgattak prom�ci�s filmeket (korai videoklipeket), amikor nem tudtak az USA-ban fell�pni (p�ld�ul "We Can Work It Out", "Paperback Writer", "Penny Lane").

McCartney �llt el� azzal az �tlettel, hogy tal�ljanak ki maguknak egy �j karaktert, �s vegyenek fel egy albumot, amelyen ez a kital�lt zenekar ad koncertet. Az �lc�z�s �s a szem�lyis�g megv�ltoztat�sa ir�nt mind a n�gyen �rdekl�dtek, hiszen a vil�g legismertebb emberei k�z� tartoztak.

Ez az ismerts�g vonta maga ut�n azt, hogy bajuszt, szak�llat �s egyre hosszabb hajat n�vesszenek, �s ez inspir�lta a sz�npomp�s Bors �rmester-egyenruh�kat. McCartneyr�l tudt�k, hogy gyakran j�r �lruh�ban, �s hogy mind a n�gyen haszn�ltak �lneveket utaz�saik sor�n.

Az album a c�mad� dallal kezd�dik, melyben maga Bors �rmester zenekara mutatkozik be; a dal a zenekarvezet�, Billy Shears (Ringo Starr) bemutat�s�ba megy �t, aki el�nekli, milyen j� egy kis seg�ts�g a bar�tokt�l ("With a Little Help from My Friends"). A c�mad� dal repr�z v�ltozata az eredeti album m�sodik oldal�n volt hallhat� (az "A Day in the Life" el�tt); ez nagyj�b�l egy k�nyv epil�gus�hoz hasonl�that�.

Ennek ellentmond, hogy az els� k�t dal felv�tele ut�n nem ragaszkodtak mereven az eredeti koncepci�hoz. Lennon azt mondta, hogy az �ltala �rt daloknak nem sok k�z�k van az eredeti elk�pzel�shez. Mivel az album dalai nem egyetlen t�m�t j�rnak k�rbe, nem lehet elmondani, hogy az album t�m�ja egys�ges lenne. Ennek ellen�re a fel�p�t�s, a dalok egym�sba �sz�sa �s a keretes szerkezet miatt az albumot sokan az els� korai koncept albumnak tartj�k.

A drogok

A Beatles �lland� marihu�nafogyaszt�sa �s n�vekv� LSD adagjai nagy hat�st gyakoroltak az album st�lus�ra �s hangz�s�ra; sz�nd�kosan kerest�k a pszichedelikus hat�st t�kr�z� effekteket �s t�m�kat. A z�r�dalban, az "A Day in the Life"-ban (az egyik utols� nagyobb Lennon-McCartney kompoz�ci�) elhangzik az „I'd love to turn you on” sor - a „turning on” elterjedt sz� volt a drogosok k�r�ben, a „rep�l�st” �rtett�k alatta. �m ha az eg�sz mondatot n�zz�k, nagyj�b�l �gy lehetne ford�tani: „Szeretn�lek feldobni, stimul�lni, bekapcsolni...”. A "With a Little Help from My Friends" �nekese t�bbsz�r kijelenti, hogy bar�tai seg�ts�g�vel gyakran sz�ll magasan. A „take some tea” (sz�szerint „te�zni”; a "Lovely Rita" c�m� dalban; akkoriban a „f�” szinon�m�ja volt) �s a „digging the weeds” (sz�szerint „gyoml�lni”; a "When I'm Sixty-Four" c�m� dalban a weed szint�n a „f�” szinon�m�ja lehet) szint�n drogos utal�soknak t�nhetnek.

A "Lucy in the Sky with Diamonds" c�m� dal jelent�s�re rengeteg feltev�s sz�letett. A dal egy sz�rrealista �lombeli t�jat fest le, melyet Lennon fi�nak, Juliannek egy rajza inspir�lt. Sok vit�t kavart az a felt�telez�s, hogy a refr�nekben ism�telgetett c�m az LSD-re utal� k�d lenne (Lucy in the Sky with Diamonds), b�r ezt Lennon mindig tagadta. Julian, McCartney, Harrison �s Starr al�t�masztotta Lennon t�rt�net�t (Starr azt mondta, hogy l�tta a k�pet), a k�p �js�gokban is megjelent. �m 2004-ben McCartney egy �js�gnak adott interj�ban ezt mondta: „...Lucy in the Sky, el�g egy�rtelm�. ...de nem akartuk elrontani azzal, hogy �lland�an ezen agyaljunk.”

Tov�bbi vit�k zajlanak a kritikusok �s a rajong�k k�z�tt a drogos utal�sok jelent�s�r�l �s fontoss�g�r�l. N�h�ny �rtelmez�s a drogok haszn�lat�t �ll�totta a k�z�ppontba, mintha az eg�sz album err�l sz�lna. Sheila Whitely �s n�h�ny m�s kritikus az LSD haszn�latot tekinti az album alapgondolat�nak. A legt�bb kritikus elfogadja a drogos utal�sokat, de az album jelent�s�t nem korl�tozza puszt�n ezekre. Georgy Melly azt �ll�tja, hogy n�h�ny dal, p�ld�ul az "A Day in the Life" a drogos kult�ra tagad�sak�nt is �rtelmezhet�.

Ami a t�rt�nethez hozz�tartozik

A Beatles k�s�rletez� korszaka 1965-�s Rubber Soul c�m� albumukkal kezd�d�tt. Ezalatt �j hat�sokkal (a hindu filoz�fia, k�l�nb�z� drogok, legink�bb marihu�na �s LSD) �s hangszerekkel (hagyom�nyos komolyzenei hangszerek �s a szit�r 1965-t�l, a Mellotron 1966 v�g�t�l �s a szintetiz�tor 1969-ben) gyarapodott zenei vil�guk, melyek seg�ts�g�vel k�pesek voltak az egyszer� popn�l sokkal m�v�szibb zen�t csin�lni. A Sgt. Pepper ezt a hagyom�nyt folytatta, hangz�s�ban �s form�j�ban m�g �jszer�bb lett, mint a kor�bbi albumok.

Paul McCartney k�t albumot nevezett meg, melyek a legnagyobb hat�st gyakorolt�k a Sgt. Pepperre: a The Beach Boys Pet Sounds �s Frank Zappa Freak Out! c�m� album�t.

A k�vetkez� album, a Magical Mystery Tour dalai st�lusukban nagyon hasonl�ak a Sgt. Pepper dalaihoz, de 1968-ban, k�t �v pszichedelia ut�n a zenekar visszat�rt a hagyom�nyosabb zenei form�khoz. N�h�ny dal, amit a Sgt. Pepper felv�telei idej�n vagy n�h�ny h�nappal azut�n r�gz�tettek, a Magical Mystery Touron, h�rom m�sik pedig a Yellow Submarine c�m�, az azonos c�m� rajzfilmhez k�sz�lt filmzene-albumon jelent meg ("Only a Northern Song", "Hey Bulldog", "It's All Too Much").

1966 �s 1967 fordul�j�n felvettek k�t dalt, mely nem ker�lt fel a Sgt. Pepperre: ezek a "Strawberry Fields Forever" �s a "Penny Lane". Mivel akkor m�r viszonylag r�gen nem jelent meg �j kislemez �s a turn�z�st is abbahagyt�k, George Martinra nagy nyom�s nehezedett mind az EMI, mind pedig a Capitol r�sz�r�l. Vonakodva b�r, de 1967. febru�r 17-�n (az USA-ban 13-�n) megjelent a k�t A-oldalas kislemez. A Beatles szok�sainak megfelel�en Nagy-Britanni�ban a k�t dal nem jelent meg nagylemezen (ezt a d�nt�s�t Martin a mai napig b�nja), viszont a Magical Mystery Tour amerikai nagylemez v�ltozat�n h�rom m�sik kislemezdallal szerepeltek (Nagy-Britanni�ban a Magical Mystery Tour dupla k�z�plemez form�tumban jelent meg, hat dallal).

A Day in the Life

Az album z�r�dala, az epikus "A Day in the Life" egy hossz�, kaleidoszk�pszer� darab, mely t�bb egym�st�l k�l�nb�z� r�szb�l �ll. A napl�st�lust �s a k�pi vil�got azok az esem�nyek ihlett�k, melyek akkoriban Lennont foglalkoztatt�k.

Az els� versszak burkoltan Tara Browne, a Guinness-vagyon fiatal �r�k�s�nek �s a Beatles ismer�s�nek a hal�l�ra utal; Browne nem sokkal kor�bban egy aut�balesetben halt meg, erre utal a „He blew his mind out in a car, he didn't notice that the lights had changed” („Egy aut�ban lehelte ki a lelk�t, nem vette �szre, hogy a l�mpa piros lett”) sor. A m�sodik versszak „The English Army had just won the war” („Az angol sereg most nyerte meg a h�bor�t”) sor�ban Lennon Richard Lester How I Won the War (Hogyan nyertem meg a h�bor�t?) c�m� filmj�ben val� szerepl�s�re c�loz (Gripweed �rmester).

A k�z�ps� r�szt McCartney �rta, ez volt az utols� nagyobb dal, melyben � �s Lennon egyenrang� partnerk�nt m�k�d�tt k�zre.

B�r a BBC azt �ll�totta, hogy a dal a k�b�t�szereket t�mogatta (ez�rt letiltott�k a r�di�ban val� sug�rz�s�t), Lennon �s McCartney tagadta ezt a v�dat.

1967. febru�r 10-�n, az utols� felv�teli �l�sen a nagyzenekari r�j�tsz�sokat vett�k fel a londoni szimfonikusok negyventag� zenekar�val, amit McCartney vez�nyelt. A Beatles t�bb vend�get is megh�vott az esem�nyre, p�ld�ul Donovant �s a Rolling Stones tagjait. McCartney �s m�sok filmfelv�teleket is k�sz�tettek az esem�nyekr�l, melyek a The Beatles Anthology vide�ban is l�that�ak.

Kritikai fogadtat�s
A Sgt. Pepper megjelen�sekor egyar�nt n�pszer�v� v�lt a rajong�k �s kritikusok k�r�ben. 1967 j�nius�ban rengeteg kritika jelent meg a sajt�ban, melyek �ltal�ban v�ve nagyon pozit�vak voltak. Kenneth Tynan, a The Times kritikusa ezt �rta: „meghat�roz� pillanat a nyugati civiliz�ci� t�r�net�ben”. M�sok, p�ld�ul Richard Poirier �s Geoffrey Stokes hosszabban dics�rt�k az albumot; Stokes ezt �rta: „a Sgt. Peppert hallgatva az ember nem puszt�n a popul�ris zene t�rt�net�re, hanem a 20. sz�zad t�rt�net�re gondol”. Az egyik ismert kritikus, aki nem kedvelte az albumot, Richard Goldstein, a New York Times kritikusa volt; � ezt �rta: „Mint egy elk�nyeztetett kisgyerek, ez az album el van rontva. �rezni rajta a k�rt�k, sz�jharmonik�k, a harmonika-kvartettek, a v�logatott �llathangok �s a 41 tag� nagyzenekar b�z�t” �s hogy az album „tele van speci�lis effektekkel, elk�pr�ztat�, de hamis” (1967. j�nius 18.). (The Beatles: Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band by Allan F Moore, Cambridge University Press)

A megjelen�st k�vet� napokban Jimi Hendrix j�tszani kezdte a c�mad� dalt; els� el�ad�s�n Lennon �s McCartney is ott volt, �s nagyon tetszett nekik Hendrix egyed�l�ll� verzi�ja. A The Twilights nev� ausztr�l zenekar - Londonban vettek egy p�ld�nyt az albumb�l - szinte hangr�l hangra j�tszotta koncertjein az album dalait, hetekkel az ausztr�l kiad�s megjelen�se el�tt.

Az album 1967-ben k�t Grammy-d�jat nyert, az �v legjobb albuma �s a legjobb kort�rs album kateg�ri�j�ban.

Rengeteg list�n szerepelt, t�bbek k�z�tt a Rolling Stone, Bill Shapiro, az Alternative Melbourne, Rod Underhill �s a VH1 list�j�n. 1997-ben a HMV, a Channel 4, a The Guardian �s a Classic FM rendezte 'Music of the Millennium' szavaz�son az els� lett. 1998-ban a Q magazin olvas�i a 7., 2003-ban a VH1 n�z�i a 10. helyre juttatt�k. Szint�n 2003-ban a Rolling Stone 500-as list�j�n az els� helyet szerezte meg.

Megjelen�se ut�n sokat kritiz�lt�k az albumot azok�rt a divatok�rt, amelyeket elind�tott. Egyesek az�rt, mert a zenekarok egyre t�bb id�t �s p�nzt �ldoztak emelkedett hangv�tel� koncept albumok felv�tel�re, m�sok a rockzen�szek l�tsz�lagos dekadenci�ja miatt. T�bb kritikus szerint m�s albumok, p�ld�ul a Revolver sokkal jobbak.

A mon� v�ltozat

A Beatles az albumot mono kever�ssel k�sz�tette el, de az abbey road-i hangm�rn�k�k egy sztere� kever�st is k�sz�tettek, �s mind a kett�t megjelentett�k (ma m�r csak a sztere� kaphat�). A k�t v�ltozat alapvet�en k�l�nb�z�. P�ld�ul a "She's Leaving Home" sztere� v�ltozat�nak alacsonyabb a hangmagass�ga �s kicsit lassabb is, mint az eredeti felv�tel. Hasonl�k�ppen a "Lucy in the Sky with Diamonds" mono v�ltozata lassabb a sztere�n�l �s a visszhang is er�sebb rajta. McCartney s�v�lt� hangja a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Reprise)" v�g�n (k�zvetlen�l az "A Day in the Life" el�tt) a sztere� v�ltozattal ellent�tben a mon�ban tiszt�n hallhat�. Szint�n a sztere� kever�sben a "Good Morning Good Morning" v�g�n hallhat� �t�sz�s (a kotkod�csol�sb�l git�rhang lesz) is m�s �s a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Reprise)" elej�n a k�z�ns�g is hallhat�. M�g sok m�s k�l�nbs�g is el�fordulhat.

Az album dalai

A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band volt az els� Beatles-album, melynek brit �s amerikai kiad�s�n megegyezett a dalok sorrendje (b�r az amerikai kiad�son nem volt rajta az utols� dal ut�ni bej�tsz�s).
Minden dal Lennon-McCartney szerzem�ny, kiv�ve, ahol jel�lve van
"Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" - 2:01
"With a Little Help from My Friends" - 2:43
"Lucy in the Sky with Diamonds" - 3:28
"Getting Better" - 2:47
"Fixing a Hole" - 2:36
"She's Leaving Home" - 3:35
"Being for the Benefit of Mr. Kite!" 2:37
"Within You Without You" (George Harrison) - 5:04
"When I'm Sixty-Four" - 2:37
"Lovely Rita" - 2:41
"Good Morning Good Morning" - 2:41
"Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Reprise)" - 1:18
"A Day in the Life" - 5:34

Kiad�sok
Orsz�g D�tum Kiad� Form�tum Katal�gus
Nagy-Britannia 1967. j�nius 1. Parlophone Mono nagylemez PMC 7027
   Sztere� nagylemez PCS 7027
USA 1967. j�nius 2. Capitol Records Mono nagylemez MAS 2653
   Sztere� nagylemez SMAS 2653
�j kiad�s az eg�sz vil�gon 1987. m�jus 19. Apple, Parlophone, EMI CD CDP 7 46442 2
Jap�n 1998. m�rcius 11. Toshiba-EMI CD TOCP 51118
Jap�n 2004. janu�r 21. Toshiba-EMI �jrakevert nagylemez TOJP 60138

Felv�teli r�szletek
Egy r�vid �ttekint�s a felv�telekr�l a dalok felv�teli sorrendj�ben:

„When I'm Sixty-Four”. Els� felv�teli nap: 1966. december 6. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a negyedik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Phil McDonald.
„A Day in the Life”. Els� felv�teli nap: 1967. janu�r 19. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a hatodik �s a hetedik felv�tel ker�lt. �rta: John �s Paul. �nek: John �s Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush, Phil McDonald. Munkac�m: „In the Life of...”.
„Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 1. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a tizedik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Good Morning Good Morning”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 8. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a tizenegyedik felv�tel ker�lt. �rta: John. �nek: John. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Fixing a Hole”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 9. a Regent Sound Studioban, k�s�bb az Abbey Roadon fejezt�k be. Az albumra a harmadik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Adrian Ibbetson (Regent Sound), Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Being for the Benefit of Mr Kite!”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 17. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a kilencedik felv�tel ker�lt. �rta: John. �nek: John. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Lovely Rita”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 23. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a tizenegyedik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Lucy in the Sky with Diamonds”. Els� felv�teli nap: 1967. febru�r 28. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a nyolcadik felv�tel ker�lt. �rta: John. �nek: John. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„Getting Better”. Els� felv�teli nap: 1967. m�rcius 9. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a tizen�t�dik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Malcolm Addey, Geoff Emerick, Ken Townsend, Peter Vince. Asszisztens: Graham Kirkby, Richard Lush, Keith Slaughter.
„Within You Without You”. Els� felv�teli nap: 1967. m�rcius 15. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a m�sodik felv�tel ker�lt. �rta: George. �nek: George. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.
„She's Leaving Home”. Els� felv�teli nap: 1967. m�rcius 17. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a kilencedik felv�tel ker�lt. �rta: Paul �s John. �nek: Paul. Producer: George Martin. Hangszerel�s: Mike Leander. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush, Keith Slaughter.
„With a Little Help from My Friends”. Els� felv�teli nap: 1967. m�rcius 29. az Abbey Road 2. st�di�j�ban. Az albumra a tizenegyik felv�tel ker�lt. �rta: John �s Paul. �nek: Ringo. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush. Munkac�m: „Bad Finger Boogie”.
„Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Reprise)”. Els� felv�teli nap: 1967. �prilis 1. az Abbey Road 1. st�di�j�ban. Az albumra a kilencedik felv�tel ker�lt. �rta: Paul. �nek: John, Paul, George �s Ringo. Producer: George Martin. Hangm�rn�k: Geoff Emerick. Asszisztens: Richard Lush.

Helyez�sek

Album

�v Lista Helyez�s

1967 Pop Albums 1
1984 The Billboard 200 141

Kislemezek
�v Kislemez Lista Helyez�s
1978 "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band"/"With A Little Help From My Friends" Pop Singles 71

D�jak

Grammy-d�jak

�v Nyertes D�j

1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Az �v albuma
1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Legjobb lemezbor�t�
1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Legjobb k�nny�zenei felv�tel
1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Legjobb k�nny�zenei album

Grammy-jel�l�sek

�v Jel�lt D�j

1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Group Vocal Performance
1967 Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band Contemporary Vocal Group
1967 "A Day in the Life" Best Instrumental Arrangement Accompanying Vocalist(s)