1966 k�zep�n Clapton otthagyta a Bluesbreakerst (Peter Green l�pett a hely�re), �s megalak�totta a Cream-et, az egyik els� �n. supergroupot, vagyis olyan zenekart, melynek tagjai m�r komoly zenei el��lettel rendelkeztek, sikeres sz�l�- vagy zenekari zen�szek voltak. A tov�bbi tagok Jack Bruce basszusgit�ros, �nekes (kor�bban a Manfred Mann �s a Graham Bond Organisation tagja) �s Ginger Baker dobos (szint�n a GBO tagja) voltak. A zenekar szint�n az egyik els� power tri� volt. Ebben az id�ben Clapton �nekesk�nt �s git�rosk�nt egyar�nt sokat fejl�d�tt, de az �nekesi feladatok �s a sz�veg�r�s (Pete Brown k�lt�vel) legnagyobb r�sz�t Jack Bruce l�tta el. Els� fontosabb fell�p�s�k a Windsori Jazz �s Blues Fesztiv�lon volt; az id�k sor�n legend�ss� v�lt mindent els�pr� hangerej�k �s 15-20 perces, improviz�ci�kkal tark�tott dalaik, m�g st�di�felv�teleik sokkal kifinomultabbak voltak.

1966 egy�bk�nt is fontos �v Clapton p�ly�fut�s�ban: ekkor t�nt fel Jimi Hendrix, aki legal�bb annyira meg�rdemelte a legjobb brit git�ros c�m�t, mint addig Clapton. Hendrix korai fell�p�seit Clapton mellett a zenei �let m�s kiv�l�s�gai is rendszeresen l�togatt�k (pl. Pete Townshend, a Beatles �s a Rolling Stones tagjai). Okt�ber 1-j�n Hendrix egy�tt l�pett fel a Creammel a londoni m�egyetemen; a "Killing Floor" egy hosszabb v�ltozat�t adta el�. Hendrix felbukkan�sa nagy hat�ssal volt Clapton tov�bbi p�ly�j�ra, b�r a szavaz�sokon mindig Hendrix el�tt v�gzett.

A Cream reperto�rja a popos hangz�s� soult�l ("I Feel Free") a hossz�, bluesos instrument�lis dalokig terjedt ("Spoonful"). A sokf�les�g a tagok st�lus�nak k�l�nbs�geib�l is ad�dott: Clapton git�rj�t�ka a pszichedelikus rockhoz k�zel�tett, a dobos Baker a jazzb�l mer�tette a legt�bbet, s ehhez j�rult Bruce er�teljes, rock�nekesi �s gyakran szolisztikus basszusj�t�ka.

Alig h�rom�ves p�lyafut�suk alatt komoly anyagi �s szakmai sikereket �rtek el; vil�gszerte t�bb, mint 15 milli� lemezt adtak el, szinte kiz�r�lag �ll� n�z�knek j�tszottak. �jradefini�lt�k a zen�szek szerep�t a rockzen�ben. A Cream volt az egyik els� zenekar, mely a legnagyobb hangs�lyt a virtu�z j�t�kra �s a tehets�gre fektette. Legnagyobb sikereik k�z� tartozik a "Sunshine of Your Love" (a Disraeli Gears c�m� albumr�l), a "White Room" �s a "Crossroads", Robert Johnson "Cross Road Blues" c�m� dal�nak feldolgoz�sa (mindkett� a Wheels of Fire c�m� albumr�l).

B�r a Creamet kora egyik legjobb zenekar�nak, Claptont pedig git�rh�snek tartott�k, a zenekar m�gis r�vid�let� volt. Baker �s Bruce bels� csat�roz�sai, valamint a h�rom zen�sz k�z�tt kialakul� fesz�lts�g a zenekar feloszl�s�hoz vezetett. A v�gs� l�k�st a befejez�shez a Rolling Stone magazin egy kritik�ja jelentette m�sodik amerikai turn�juk egyik koncertj�r�l, mely legink�bb Claptont �rintette. Miut�n a The Band megjelentette els�,  Music from Big Pink c�m� album�t, a zenekar kiv�telesen nagy hat�st gyakorolt Claptonra, aki �gy gondolta, a rockzene m�r egy m�sik ir�nyba halad. Annyira tetszett neki a zen�j�k, hogy fel is aj�nlotta, hogy csatlakozik hozz�juk, de visszautas�tott�k.

Utols� albumuk, a Goodbye az 1968. okt�ber 19-i los angeles-i kocertj�kr�l tartalmazott dalokat, �s h�rom st�di�felv�tel is hallhat� volt rajta. Ezek k�z�l a legismertebb a "Badge" c�m�, George Harrisonnal k�z�sen �rt dal; a Beatles �s a Yardbirds m�g 1964-ben egy este l�pett fel a londoni Palladiumban, Clapton itt ismerkedett meg Harrisonnal. (A "Badge" refr�nje lett k�s�bb a "Here Comes the Sun" alapja, amit Harrison Clapton h�ts� kertj�ben �rt.) Szoros bar�ts�guknak k�sz�nhet�en 1968 szeptember�ben Harrison megh�vta Claptont egy k�z�s felv�telre a Beatlesszel - a "While My Guitar Gently Weeps" c�m� dalban Clapton j�tszott sz�l�git�ron. Egyesek szerint Harrison �gy akarta el�rni, hogy a t�bbiek vegy�k komolyan a dalt; mindenesetre egy k�v�l�ll� bevon�sa valamennyire enyh�tette a bels� ellens�gesked�st. 1969 janu�rj�ban, a Let It Be c�m� film forgat�sa k�zben Harrison egyszer�en otthagyta a t�bbieket; mivel f�ltek, hogy nem tudj�k befejezni a munk�t, Lennon kil�t�sba helyezte, hogy Claptont h�vj�k a hely�re. M�g 1968-ban megjelent Harrison els� sz�l�albuma, a Wonderwall Music, melyen el�sz�r dolgozott egy�tt Claptonnal (akit szez�d�se miatt nem t�ntettek fel a k�zrem�k�d�k k�z�tt). Harrison 2001-ben bek�vetkezett hal�l�ig gyakran l�ptek fel egy�tt egym�s vend�geik�nt.

1968-as szak�t�suk �ta Baker, Bruce �s Clapton k�tszer j�tszott egy�tt. 1993-ban, amikor a Cream-et beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be, el�adtak n�h�ny dalt. A val�di �jj�alakul�sra azonban csak 2005 m�jus�ban ker�lt sor, amikor a londoni Royal Albert Hallban (itt volt 1968-as b�cs�koncertj�k is) n�gy, 2005 okt�ber�ben pedig a new york-i Madison Square Gardenben h�rom telth�zas koncertet adtak. A londoni koncertek anyag�b�l k�sz�lt CD �s DVD m�g 2005-ben megjelent.

A Cream volt a rockzene els� �gynevezett power tri�-ja. Zen�j�k egyfajta kever�ke volt a blues-nak �s a pszichedelikus rock-nak, melyet Clapton virtu�z git�rj�t�ka, Bruce biztos �nekhangja �s Baker lelem�nyes dobol�sa, a drogos hasonlatok �s a saj�tos id�felfog�s jellemzett. Akkoriban �k voltak a leghangosabb zenekar; a tradicion�lis blues-okt�l kezdve ("Crossroads", "Born Under a Bad Sign") a k�l�n�s, izgalmas dalokon ("Strange Brew", "Tales of Brave Ulysses") �t a hossz�, improviz�ci�kkal tark�tott darabokig ("Toad", "Spoonful") mindent j�tszottak, de a legnagyobb hat�st m�gis a blues gyakorolta r�juk. Legnagyobb sl�gereik: az "I Feel Free", a "Sunshine of Your Love", a "White Room" �s a "Badge" voltak. A n�hai Felix Pappalardi (k�s�bb a Mountain tagja) seg�ts�g�vel a Disraeli Gears �s a Wheels of Fire nemzetk�zi sl�gerek lettek. A legt�bb sz�veget Pete Brown �rta Jack Bruce-szal.

A Cream teljesen m�s volt koncerten, mint a st�di�ban. �ltal�ban improviz�ltak, a dalok t�bb, mint 20 percesre ny�ltak el. Ezeknek a koncerteknek a nyom�n kezdt�k �ket (a Grateful Dead mellett) az els� „jam band”-k�nt sz�mon tartani. Mindez Bruce �s Baker jazz ir�nti rajong�s�b�l eredt (el�tte jazz-t j�tszottak). Clapton azt mondta, hogy gyakran alig b�rt�k abbahagyni a zen�l�st, mert nem volt k�zt�k vezet�, aki a m�sik kett�t ir�ny�totta volna. B�r a Cream zen�je a jazz-ben gy�kerezett, m�gis a heavy metal el�fut�raik�nt lettek h�resek. Bruce szerint Clapton n�lk�l ink�bb jazz-t j�tszottak volna, �gy viszont koncertjeiken egyfajta jazz-rock f�zi�s zen�t j�tszottak. Baker egy 2005-�s interj�ban azt mondta, hogy � �s Bruce Claptont igazi jazz-zen�sznek tartj�k, b�r Clapton „mesterei” bluesgit�rosok voltak (legink�bb Robert Johnson).

A Cream 1968 november�ben oszlott fel, zenei �s szem�lyes okokb�l. Bruce �s Baker nem f�rt �ssze egym�ssal, Clapton egyszer pedig �gy hagyott ott egy koncertet, hogy a m�sik kett� �szre sem vette. Clapton-ra ink�bb a The Band-hez hasonl�, dalk�zpont� el�ad�k hatottak, ez�rt kevesebb improviz�ci�t ig�nyl� zen�t kezdett j�tszani a k�vetkez�kkel: Delaney & Bonnie, Blind Faith �s a „saj�t” Derek and the Dominos, �s sz�l�karrierje is el�g v�ltozatos volt. (A Blind Faith r�viddel a Cream feloszl�sa ut�n alakult meg: Clapton megk�rte Steve Winwood-ot, hogy csatlakozzon a Cream-hez, h�tha �gy k�nnyebb lesz Baker-t �s Bruce-t kord�ban tartani. De a Cream m�g azel�tt feloszlott, hogy Winwood v�laszolni tudott volna az aj�nlatra.) Aznap este, amikor a Cream feloszlott, Jimi Hendrix a Lulu show-ban adott m�sort. Saj�t dal�t hamar befejezte, ut�na a "Sunshine of Your Love" instrument�lis v�ltozat�t kezdte j�tszani, amit a Cream-nek aj�nlott.

Ezek ut�n el�sz�r 1993-ban j�tszottak egy�tt, amikor beiktatt�k �ket a Rock and Roll Hall of Fame-be. 2005 m�jus�ban n�gyest�s koncertet adtak a londoni Royal Albert Hall-ban (itt volt 1968-as b�cs�koncertj�k is), majd 2005. okt�ber 24-26. k�z�tt a new york-i Madison Square Garden-ben is j�tszottak.

A Cream-nek nagy hat�sa volt az 1960-as �vek rockzen�j�re, mivel az �ri�si hanger� mell� a h�rom zen�sz kiv�teles tehets�ge j�rult hozz�. Ez el�revet�tette az 1970-es �vek rockzen�j�t, amit t�bbek k�z�tt a Led Zeppelin neve f�mjelzett.

�rdekess�gek

• Mindh�rman zen�ltek egym�ssal a Cream megalakul�sa el�tt. Jack Bruce �s Ginger Baker a Graham Bond Organisation tagja volt, �s Clapton is zen�lt Bruce-szal a John Mayall's Bluesbreakers-ben, r�viddel Clapton t�voz�sa el�tt. A Cream feloszl�sa ut�n Baker �s Clapton megalap�totta a r�vid�let� Blind Faith nev� supergroup-ot; tov�bbi tagok: Steve Winwood (a Traffic-b�l) �s Rick Grech (a Family-b�l).
• George Harrison, a Beatles git�rosa a t�rsszerz�je a "Badge" c�m� dalnak a Cream utols� lemez�n. J�tszott is a dalban, L'Angelo Misterioso �ln�ven.
• Ginger Baker jelenleg D�l-Afrik�ban �l.
• A 2005-�s, Royal Albert Hall-beli koncert el�tt csak 1993-ban, a Rock and Roll Hall of Fame-be val� beiktat�sukkor zen�ltek egy�tt.
• A 2005-�s, Royal Albert Hall-beli koncert el�tt sosem j�tszott�k �l�ben a "Badge" �s a "Pressed Rat & Warthog" c�m� dalt.
• Mindh�rman �nekeltek a Cream-ben.
• A zenekar �jj�alakul�s�r�l sz�l� DVD-n van egy interj�, melyben Baker azt �ll�tja, hogy az �jj�alakul�s Clapton �tlete volt, �s neki eleinte nem volt kedve hozz�.

Diszkogr�fia

St�di� albumok

• Fresh Cream - 1966. december 9.
• Disraeli Gears - 1967. november
• Wheels of Fire (duplalemez) - 1968. augusztus
• Goodbye - 1969. m�rcius
• Live Cream - 1970. j�nius
• Live Cream Volume II. - 1972. j�lius
• Royal Albert Hall, London, May, 2-3, 5-6, 2005 - 2005. okt�ber 4.

A legfontosabb v�logat�salbumok

• Strange Brew: The Very Best of Cream - 1995
• Those Were the Days - 1997
• BBC Sessions - 2003
• Cream Gold - 2005