�rt�kel�se
Jimi Hendrix val�s�gos kultur�lis ikon mind a mai napig. Rajong�k �s kritikusok egyar�nt elismerik kiv�teles tehets�g�t. Hendrix mindm�ig sokak szerint a valaha �lt egyik legjobb �s legnagyobb hat�s� rockgit�ros.

Zen�lni legink�bb egyed�l tanult, balkezes l�t�re jobbkezes git�ron j�tszott, amit ford�tva h�rozott fel, hogy j� legyen neki. Mint git�rosra legink�bb a blues gyakorolt r� hat�st: B.B. King, Albert King, Buddy Guy, T-Bone Walker �s Muddy Waters; az R&B �s soul-git�rosok is meg�rintett�k, mint p�ld�ul Curtis Mayfield. Hendrix j�t�ka jazzes elemeket is tartalmazott, gyakran Rahsaan Roland Kirk�t nevezte meg kedvenc zen�sz�nek. Azonban a legfontosabb: meg�j�totta az elektromos git�r haszn�lat�t; m�s git�rosok, p�ld�ul Dave Davies (The Kinks), Jeff Beck �s Pete Townshend (The Who) m�r haszn�lt�k a torz�t�st �s a feedbacket, de Hendrix k�pes volt ezeket zen�je szerves r�sz�v� v�ltoztatni.

Producerk�nt a st�di�t olyan helysz�nnek tekintette, ahol kiteljes�theti zenei �tleteit. Az els�k k�z�tt volt, aki a sztere� hangz�ssal �s a f�ziseltol�d�ssal k�s�rletezett. Hendrix elismert dalszerz� is volt, akinek szerzem�nyeit sz�mtalan zen�sz feldolgozta.

Csal�dja
Johnny Allen Hendrix n�ven sz�letett a Washington �llambeli Seattle-ben; apja Al Hendrix, anyja Lucille Jeter Hendrix volt. Kiskor�ban csak Busternek bec�zt�k. H�rom�ves volt, amikor apja hazat�rt a m�sodik vil�gh�bor�b�l �s a gyerek nev�t James Marshall Hendrixre v�ltoztatta. Iskol�skor�ban �s fiatal feln�ttk�nt Jimmynek vagy Jamesnek sz�l�tott�k. Korai fell�p�sein a Jimmy James m�v�sznevet haszn�lta. A Jimi nevet csak 1966 v�g�n kezdte haszn�lni, b�r a legt�bb �r�s mindig �gy hivatkozik r� az egyszer�s�g kedv��rt.

Jimi Hendrix afroamerikai, eur�pai �s Cherokee indi�n felmen�kkel rendelkezett.

Apai �gon mindk�t nagysz�l�je vaudeville zen�sz volt Vancouverben, ahol Al Hendrix sz�letett. Jimi apai nagyanyja Nora Rose Moore, egy cherokee indi�n �s egy mulatt n� l�nya volt. Jimi nagyon k�zel �llt hozz�, aki arra nevelte, hogy b�szke legyen indi�n �seire. Ez a hat�s Hendrix k�s�bbi zen�j�ben is megmutatkozik. Apai nagyapja egy felszabad�tott rabszolga �s feh�r gazd�j�nak mulatt fia volt. N�gy gyermek�k k�z�l Al Hendrix (1920–2002) volt a legfiatalabb.

Jimi anyai nagyapja, Preston Jeter ugyancsak egy fekete rabszolga �s feh�r gazd�j�nak mulatt fia volt. A sz�zadfordul�n a virginiai Richmondban �lt, de miut�n szemtan�ja volt egy lincsel�snek, Seattle-be menek�lt. 1915-ben feles�g�l vett egy Clarice Lawson nev� n�t, aki cherokee �s rabszolga felmen�kkel rendelkezett, �s feleannyi id�s volt, mint �. Nyolc gyermek�k k�z�l Lucille Jeter volt a legfiatalabb.

Lucillet �s Alt egy k�z�s bar�tjuk mutatta be egym�snak, majd j�rni kezdtek. Azon a h�ten, amikor Lucille megtudta, hogy terhes Jimivel, Al megkapta katonai beh�v�j�t, majd h�rom nappal az esk�v� ut�n bevonult a seregbe. Al csak h�rom �v m�lva tal�lkozott fi�val. Ezalatt Lucille komoly mag�n�leti �s anyagi probl�m�kkal k�zd�tt: apja, Preston n�h�ny h�nappal Jimi sz�let�se ut�n halt meg; t�bb, mint k�t �v telt el, m�g Al katonai fizet�se eljutott hozz�juk; �s Jeter�k h�za le�gett, r�ad�sul nem volt biztos�tva. Amikor Al hazat�rt, Jimi a kaliforniai Berkeleyben �lt a Jeter csal�d bar�tain�l, akikkel egy templomba j�rtak. Gondvisel�je felaj�nlotta, hogy tov�bb neveli, de n�h�ny vit�t k�vet�en Al visszavitte Seattle-be. A gyerek nev�t Johnny Allenr�l James Marshallra v�ltoztatta, mert �gy gondolta, hogy ez John Page-re, Lucille szeret�j�re utal. De Al nem v�lt el Lucillet�l.

A k�vetkez� �vekben Hendrix�knek n�gy gyermeke sz�letett: Leon 1948 janu�rj�ban; Joseph komoly sz�let�si rendelleness�gekkel; Kathy tizenhat h�ttel kor�bban a v�rtn�l �s vakon; Pamela szint�n betegen sz�letett. Jimi mind a n�gy testv�re nevel�otthonokba ker�lt. Lucille �s Al lemondott Kathyr�l �s Pamel�r�l, �s k�s�bb Josephr�l is. Jimi �s Leon n�ha megl�togatta a k�zelben lak� Pamel�t, n�ha Joeval is tal�lkoztak. 1951 december�ben Lucille elhagyta Alt �s elv�ltak, a k�t fi�t pedig Alnek �t�lt�k. H�rom �vvel k�s�bb a szoci�lis munk�sok Leont hanyag nevel�sre hivatkozva nevel�otthonba k�ldt�k. Jimit csak az�rt hagyt�k Aln�l, mert m�r nem ig�nyelt annyi figyelmet, mint egy hat�ves gyerek. Szerencs�re Leont csak egy n�h�ny h�zt�mbnyire l�v� otthonba vitt�k, �gy Jimi rendszeresen megl�togatta �s l�nyeg�ben egy�tt n�ttek fel.

1957 v�g�n Lucille t�lzott italoz�sa �s mulatoz�sa komoly eg�szs�gi probl�m�kat okozott. K�tszer vitt�k k�rh�zba m�jzsugorod�s miatt. 1958-ban, r�vid udvarl�s ut�n �sszeh�zasodott egy nyugd�jas dokkmunk�ssal, William Mitchellel, aki harminc �vvel volt id�sebb n�la. N�h�ny h�t m�lva �jra k�rh�zba ker�lt, akkor hepatitisszel. 1958. febru�r 1-j�n, egy b�r m�g�tti sik�torban a Yesler Streeten eszm�letlen�l tal�ltak r�. Az orvosok m�s betegekkel foglalkoztak, �gy alig kapott valami ell�t�st. V�g�l leszakadt l�pe miatt halt meg, amit ink�bb egy s�r�l�s okozhatott, mint m�jprobl�m�k. Hal�l�nak val�di ok�t sosem vizsg�lt�k.

1966 v�g�n Al �sszeh�zasodott Ayako June Fujit�val �s �r�kbefogadta a n� el�z� h�zass�g�b�l sz�letett l�ny�t, Janie-t, akit ezut�n Janie Hendrixnek h�vtak.

A korai �vek

Ifj�kora
Jimi f�l�nk, �rz�keny, zavart gyerek volt. Kort�rsaihoz - p�ld�ul John Lennonhoz vagy Paul McCartneyhoz - hasonl�an nagy hat�st gyakoroltak r� a csal�di esem�nyek: kilenc�ves, amikor sz�lei elv�lnak, tizenhat, amikor anyja meghal. Hendrix im�dta Elvist hallgatni (a seattle-i rockm�zeumban l�that� a tizen�t�ves Jimi rajza Elvisr�l, mely az 1957. szeptember 1-jei koncertje ut�n k�t h�nappal k�sz�lt).

Tizenn�gy �ves kora k�r�l Jimi megszerezte els� git�rj�t, egy �t�tt-kopott, egyh�ros akusztikus git�rt, amit egy m�sik fi� dobott el. Abban az �vben csak zen�b�l bukott meg. Els� elektromos git�rj�t, egy feh�r Supro Ozarkot az apja vette neki. Gyorsan megtanulta, hogy kell haszn�lni, csak gyakorolt �s azt n�zte, m�sok hogyan j�tszanak. Im�dta T-Bone Walker k�l�nleges mozg�s�t �s Chuck Berry kacsaj�r�s�t.

Els� koncertj�t egy n�vtelen zenekarral egy zsinag�ga alagsor�ban adta. A t�l vad zen�l�s �s t�lzott dominanci�ja miatt kir�gt�k. Els� komoly zenekara a Velvetones volt, mely a Yesler Terrace Neighborhood House-n�l rendszeresen - de ingyen j�tszott. Felt�n� st�lusa �s az, hogy balk�zzel j�tszott egy jobbkezes git�ron, m�r akkor nagy felt�n�st keltett. Egyszer ellopt�k a git�rj�t, mert �jjelre a sz�nfalak m�g�tt hagyta. Al vett neki egy feh�r Silvertone Danelectrot, amit Jimi pirosra festett �s k�z�piskolai szerelme ut�n Betty Jeannek nevezett el.

A k�z�piskol�t tulajdonk�ppen j� eredm�nnyel fejezte be, de a Garfield High Schoolt nem tudta elv�gezni. Mikor az 1960-as �vek v�g�n m�r h�res volt, egy interj�ban azt mondta, hogy a rasszista tantest�let kir�gta, mert megfogta egy feh�r l�ny kez�t. Frank Hanawalt igazgat� azt mondta, hogy ez csak a rossz vizsg�k �s a t�l sok hi�nyz�s miatt volt.

Katonas�g
Miut�n elkapt�k egy lopott aut�val, beleegyezett, hogy a k�t �v b�rt�nb�ntet�st 1961. m�jus 3-i hat�llyal katonai szolg�latra v�ltsa. A kaliforniai Fort Ordban tartott gy�lekez� ut�n a kentuckyban l�v� Fort Campbellbe, a 101. Rep�l� Hadoszt�lyba vitt�k ejt�erny�snek. K�s�bb t�bb ejt�erny�s hadoszt�ly t�vesen azt �ll�totta, hogy az � k�tel�k�kben szolg�lt.

Csal�dj�nak �rt levelei arr�l tan�skodnak, hogy hamar hozz�szokott a katona�lethez �s b�szke volt arra, hogy a 101. Hadoszt�ly tagja lehet, mert m�r a m�sodik vil�gh�bor�ban is h�s�kk�nt �nnepelt�k tagjait. �m feletteseinek min�s�t�sei szerint csapnival� katona volt, t�bbsz�r rajtakapt�k, hogy szolg�lat k�zben aludt, �s az �jf�li l�tsz�mellen�rz�sekkor nem volt a szob�j�ban. Megjegyezt�k, hogy a legalapvet�bb dolgokat is csak fel�gyelettel lehet r�b�zni �s hi�nyzott bel�le a motiv�ci�. Egyik felettese azt �rta r�la, hogy „nincs t�l j� jelleme”, egy m�sik pedig azt, hogy „k�ptelen a szolg�latot rendesen ell�tni �s �lland�an a git�rj�n j�r az esze”.

Egy kimen� alkalm�val tal�lkozott egy Billy Cox nev� katon�val, aki basszusgit�rozott. R�vid id� alatt szoros bar�ts�got k�t�ttek, �s Jimi �let�nek utols� �v�ben ugyanabban a zenekarban j�tszottak. Ezut�n egy�tt zen�ltek a seregben vagy azon k�v�l.

1962. m�jus 31-�n, egy�vi szolg�lat ut�n Hendrixet „rossz magatart�s”, „a szab�lyok semmibev�tele” �s „eligaz�t�son val� r�szv�tel helyett a k�rletben v�gzett �nkiel�g�t�s” miatt elbocs�tott�k. Hendrix k�s�bbi interj�iban azt mondta, hogy huszonhatodik ejt�erny�s ugr�sa sor�n elt�rte a bok�j�t, �s az orvos szerelte le. Charles Cross 2005-�s Room Full of Mirrors c�m� �letrajz�ban azt �rja, hogy Hendrix homoszexu�lisnak tettette mag�t - azt mondta, hogy szerelmes egyik katonat�rs�ba - �s ez�rt szerelt�k le. Cross szerint Hendrix megr�gz�tt antikommunista volt �s nem a vietnami h�bor� elleni tiltakoz�sk�pp hagyta ott a sereget, csup�n nem akart tov�bb ott lenni, hanem git�rozni akart.

H�ress�gk�nt nem sokat besz�lt katona�veir�l, de egyszer megjegyezte, hogy t�bbek k�z�tt az ejt�erny�k k�z�tt s�v�t� leveg� hangja inspir�lta git�rj�nak k�l�nlegez hangz�s�t. B�r h�rom �vvel azel�tt leszerelt, hogy az USA egyre t�bb katon�t k�ld�tt Vietnamba, dalai az ott harcol� katon�k kedvenceiv� v�ltak, k�l�n�sen Bob Dylan "All Along the Watchtower" c�m� dal�nak feldolgoz�sa.

Korai karrier

A Chitlin Circuit
Hendrix �s Cox a seregb�l egyenesen Nashville-be ment. A Jefferson Street klubjaiban zen�ltek �s n�ha ott is laktak. Ez a hely volt a v�ros fekete k�z�ss�g�nek �s a v�rosi R&B-nek a k�zpontja.

Az 1960-as �vek elej�n Hendrix a Chitlin Circuit-ben, bizonytalan k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, turn�z� soul- �s bluesmuzsikusokat k�s�rt, mint p�ld�ul Curtis Knight, B.B. King �s Little Richard. El�sz�r 1964-ben figyeltek fel r�, amikor a The Isley Brothers "Testify" c�m� dal�n j�tszott.

1965. okt�ber 15-�n Hendrix egy h�rom �ves lemezfelv�teli szerz�d�st k�t�tt Ed Chalpin impressz�ri�val, mely szerint a Curtis Knighttal k�sz�tett felv�telek ut�n 1 doll�rt �s 1% tiszteletd�jat kap. Kapcsolatuk r�vid �let� volt, �s Hendrix m�s lehet�s�g ut�n n�zett. A szerz�d�st viszont nem bontott�k fel, �gy az k�s�bb probl�m�kat okozott, amiket azonban siker�lt elrendezni.

Greenwich Village
A d�len elszenvedett megpr�b�ltat�sok miatt Hendrix elhat�rozta, hogy New Yorkban pr�b�l szerencs�t. A Harlemben lakott bar�tn�j�vel, Lithofayne "Faye" Pridgeonnal �s az Allen-ikrekkel, Alberttel �s Arthurral. Kor�bban 25 doll�rt nyert egy, az Apollo Theaterben rendezett amat�r zenei versenyen, de Harlem fekete k�z�ss�ge nem volt fog�kony progressz�v st�lus�ra. Sokkal kedvez�bb fogadtat�sban r�szes�lt Greenwich Village klubjaiban.

1966-ban Jimmy James and The Blue Flames n�ven zenekart alak�tott, melynek tagjaival a Manny's Music Shopban szokott tal�lkozni. Egyik tagja egy 15 �ves, Kaliforni�b�l elsz�k�tt gyerek volt, akit Randy Wolfenak h�vtak. Mivel a zenekarban k�t "Randy" is volt, Hendrix Wolfe-ot "Randy California", a m�sik Randyt pedig "Randy Texas" n�vre keresztelte. 1967-ben Randy California mostohaapj�val, Ed Cassidyvel megalap�totta a Spirit nev� zenekart.

Hendrix �s zenekara gyorsan n�pszer� lett �s eg�sz New Yorkban fell�ptek, de t�rzshely�k az East Villageben l�v� MacDougal Streeten tal�lhat� Cafe Wha? volt. Ekkoriban Hendrix Ellen McIlwaine �nekes-git�rossal �s Jeff "Skunk" Baxter git�rossal (egy alkalmazott Mannyn�l) dolgozott egy�tt. Tal�lkozott Frank Zapp�val is, aki megmutatta neki a wah-wah ped�l haszn�lat�t. Ez k�s�bb Hendrix zen�j�nek szerves r�sz�v� v�lt.

Felfedez�se
A Cafe Wha? klubban t�rt�nt, hogy Linda Keith, Keith Richardsnak, a Rolling Stones git�ros�nak akkori bar�tn�je �sszebar�tkozott Hendrixszel, �s nem hitte el, hogy m�g senki sem figyelt fel r�. Beaj�nlotta a Stones menedzser�n�l, Andrew Loog Oldhamn�l, majd Seymour Stein producern�l, de egyik�k sem l�tott benne fant�zi�t. M�g a Stonest is elvitte a Blue Flames egyik koncertj�re, de hi�ba f�radozott. Ezek ut�n besz�lt Chas Chandlerrel, a The Animals basszusgit�ros�val, aki �pp otthagyni k�sz�lt zenekar�t, �s olyan zen�szt keresett, akinek a producere lehet. Chandler nagyon szeretett egy "Hey Joe" c�m� folkdalt, �s biztos volt abban, hogy sl�gert csin�lhat bel�le, ha �tdolgozza egy rockdall�. �jra a Cafe Wha?-ban t�rt�nt a d�nt� felfedez�s. Amikor Hendrix j�tszani kezdte saj�t feldolgoz�s�ban a "Hey Joe"-t, Chandler annyira izgalomba j�tt, hogy ital�t v�letlen�l a ruh�j�ra �nt�tte.

Chandler Londonba vitte Hendrixet, �s egy menedzseri �s produceri szerz�d�st k�t�tt vele, melynek �rtelm�ben Chandler producer, Michael Jeffery, a The Animals menedzsere pedig Hendrix menedzsere lett. Seg�tett megalak�tani egy �j zenekart, a The Jimi Hendrix Experiencet Noel Redding basszusgit�ros (kor�bban git�ros) �s Mitch Mitchell dobos k�zrem�k�d�s�vel. Egy olyan id�szakban, amikor egy zenekar tagjainak b�rsz�ne ugyanolyan volt, Hendrixnek fontosabbak voltak zen�szt�rsainak k�pess�gei, mint azok b�rsz�ne.

The Jimi Hendrix Experience

Siker az Egyes�lt Kir�lys�gban
A zenekar el�sz�r Eur�paszerte klubokban l�pett fel, melyek sok hasznot hoztak a zenekarnak anyagi �s szakmai �rtelemben egyar�nt. Erre m�r a brit zeneipar is felfigyelt. Sz�npadi viselked�se �s kiv�teles virtu�zit�sa rengeteg szakmabeli rajong�t szerzett neki, �gy mint: Eric Clapton, Jeff Beck, a Beatles, a Rolling Stones �s a Who. A The Who menedzserei kiad�jukhoz, a Track Recordshoz szerz�dtett�k le a zenekart.

Jimi els� kislemeze a "Hey Joe" volt, melyet Tim Rose lass� v�ltozata alapj�n dolgozott fel. Ennek m�sik oldal�n a "Stone Free" szerepelt, Jimi els� saj�t dala. �m a val�di sikert a k�vetkez� k�t kislemez hozta meg: a forradalmi �s eredeti "Purple Haze", mely torz�tott git�rhangja �s �lomszer� (sokak szerint drogos) l�tom�sai r�v�n lett vil�gh�r�; �s a "The Wind Cries Mary". Mindh�rom kislemez beker�lt a brit Top 10-be. Jimi a sz�npadon t�bb blues-feldolgoz�st j�tszott, ezek k�z�l kiemelkedik B.B. King "Rock Me Baby"-je �s Howlin' Wolf "Killing Floor"-j�nak felgyors�tott v�ltozata.

Hendrixet Nagy-Britanni�ban szt�rk�nt �nnepelt�k. Bar�tn�j�vel, Kathy Etchinghammel a London k�z�ps� r�sz�n tal�lhat� Brook Street 23-ba k�lt�z�tt. A szomsz�dban l�v� 25-�s h�zban �lt a vil�gh�r� barokk zeneszerz�, Georg Friedrich H�ndel. Mikor Hendrix ezt megtudta, t�bb H�ndel m�v�t tartalmaz� lemezt v�s�rolt, p�ld�ul a Messi�st �s a V�zizen�t. Ma a k�t h�z a Handel House Museumnak ad otthont, ahol mind a k�t zen�szr�l megeml�keznek.

Are You Experienced?
1967. m�jus 12-�n Nagy-Britanni�ban megjelent a The Jimi Hendrix Experience els� albuma, az Are You Experienced? Ezen a kiad�son - brit szok�s szerint - nem voltak rajta a kislemezek. Ez egy �tt�r� album; csak 2-3 h�ttel el�bb jelent meg, mint a Beatlest�l a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band. A Beatles ut�n az Experience a 2. helyet szerezte meg a list�n.

Ezalatt a zenekar g�zer�vel turn�zott Nagy-Britanni�ban �s Eur�p�ban. Ez remek lehet�s�g volt Hendrixnek, hogy kialak�tsa saj�t sz�npadi st�lus�t. Ennek cs�cspontja 1967. m�rcius 31-�n volt, amikor felgy�jtotta git�rj�t. K�s�bb, mivel t�bb er�s�t�t �s m�s sz�npadi berendez�st is t�nkretett, a Rank Theatre vezet�s�ge felsz�l�totta, hogy tartsa f�ken mag�t. 1967. j�nius 4-�n a londoni Saville Theaterben utols� brit koncertj�ket adt�k, miel�tt az USA-ba utaztak volna. A Sgt. Pepper csak h�rom napja jelent meg, �s a k�z�ns�g soraiban t�bb h�ress�g is ott volt: Paul McCartney �s George Harrison a Beatlesb�l, Brian Epstein, a Beatles menedzsere, Eric Clapton �s Jack Bruce a Creamb�l, valamint Spencer Davis �s Lulu. Jimi el�gg� mer�szen a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" saj�t v�ltozat�val kezdte a m�sort.

H�rom h�nappal k�s�bb az USA-ban is megjelent az Are You Experienced?, de a "Red House", a "Remember" �s a "Can You See Me" hely�re az els� h�rom kislemez A-oldalait tett�k fel. M�g a brit kiad�s a "Foxy Lady"-vel, addig az amerikai a "Purple Haze"-zel kezd�d�tt.

Mindk�t kiad�s izgalmas betekint�st ad az Experience zenei vil�g�ba, �s megmutatt�k, hogy k�s�bb mi mindent lehetett csin�lni az elektromos git�rral.

Siker az USA-ban
Nagy-Britanni�ban m�r n�pszer�ek voltak, de az USA-ban m�g alig hallottak r�luk. A nagy lehet�s�g akkor j�tt el, amikor Paul McCartney a Monterey International Pop Music Festival rendez�inek figyelm�be aj�nlotta a zenekart. Ez kiv�l� lehet�s�g volt Hendrixnek, hogy az USA-ban is megismerj�k; nem csak a nagy k�z�ns�g, hanem amiatt is, hogy az eg�sz esem�nyt filmre vett�k �s szinte minden moziban bemutatt�k. Az Experience 1967. j�nius 18-�n, vas�rnap l�pett sz�npadra, �s m�soruk a h�romnapos rendezv�ny egyik cs�cspontja volt. Zeneileg is k�l�nleges volt: kilenc dalt adtak el�, n�gy eredetit �s �t feldolgoz�st. Azzal a c�llal, hogy m�g a The Who-n�l is nagyobb siker�k legyen, Jimi a "Wild Thing" el�ad�sa k�zben a fog�val �s a h�ta m�g�tt git�rozott, majd a dal v�g�n ism�t felgy�jtotta �s �sszez�zta git�rj�t. A h�romszor megism�telt git�rfelgy�jt�sb�l ez volt a m�sodik. A film elk�sz�t�s��rt D.A. Pennebaker volt felel�s. A Monterey Pop c�m� filmbe az omin�zus git�r�get�s ker�lt be.

A fesztiv�l ut�n az Experience a The Monkees el�zenekarak�nt j�tszott azok amerikai turn�j�n. �k az�rt k�rt�k Hendrixet, mert kedvelt�k, de tizen�ves k�z�ns�g�k nem �rtette meg zen�j�k l�nyeg�t. Ahogy a "Purple Haze" n�pszer� lett az USA-ban, az Experience otthagyta �ket. Chandler k�s�bb azt mondta, hogy „kir�g�suk” csak a kell� m�diavisszhang �rdek�ben t�rt�nt. Akkoriban az a sz�besz�d j�rta, hogy az Amerikai Forradalom L�nyai nev� egyes�let szerint m�soruk t�l z�ll�tt volt, �s ez�rt kellett menni�k. Lillian Roxon ausztr�l �js�g�r�n� k�s�bb bevallotta, hogy � tal�lta ki az eg�szet.

Ezalatt Nagy-Britanni�ban Hendrix vadember im�zs�r�l �s zenei tr�kkjeir�l (a fog�val vagy a h�ta m�g�tt git�rozott) m�g mindig besz�ltek, de Hendrix m�r el�g sokat fejl�d�tt zeneileg. Elege volt abb�l, hogy sz�npadi viselked�s�n �s kislemezein k�v�l m�ssal nem foglalkoznak.

Axis: Bold as Love
1967 december�ben megjelent a The Jimi Hendrix Experience m�sodik albuma, az Axis: Bold as Love. Ez az Are You Experienced? zenei st�lus�t folytatta, olyan ma m�r klasszikus dalokkal, mint a "Little Wing" vagy az "If 6 Was 9". Egy v�letlen majdnem megakad�lyozta a megjelen�st. Amikor elk�sz�ltek a felv�telek, Hendrix elvitte a mesterszalagokat, hogy bar�tai meghallgass�k, milyen lesz az album. Amikor kisz�llt a taxib�l, m�r csak a m�sodik oldal szalagja volt meg. Mivel a kiad�s ideje m�r nagyon k�zel volt, az Experience Eddie Kramer hangm�rn�kkel �s Chas Chandlerrel egy eg�sz �jszak�s felv�telen �jravette az els� oldal dalait. Hendrix �s Kramer k�s�bb azt mondta, hogy sosem voltak teljesen el�gedettek az eredm�nnyel.

Ezut�n tov�bb folytatt�k a turn�z�st, mindig egyre nagyobb k�z�ns�g el�tt l�ptek fel. Az �lland� utaz�s, a k�b�t�szerez�s, a pi�l�s �s a kimer�lts�g eredm�nye egy rosszul siker�lt skandin�v turn� volt. Jimi egyszer r�szegen randal�rozott egy stockholmi sz�llod�ban, �sszet�rte szob�ja berendez�s�t, v�g�l pedig letart�ztatt�k.

Electric Ladyland
A zenekar 1968-ban megjelent harmadik albuma, a dupla Electric Ladyland jelent�sen elt�rt kor�bbi munk�ikt�l �s sokak szerint h�rom st�di�-albumuk k�z�l ez a legjobb.

Ahogy a felv�telek haladtak, Chandlert egyre jobban bosszantotta Hendrix maximalizmusa, apr�l�koss�ga �s a sok haver, aki a st�di�ban kempingezett. �gy �rezte, Hendrix egyre ink�bb elt�volodik t�le. Amikor Chandler zen�sz lett, az volt a legfontosabb, hogy a dalokat n�h�ny �ra alatt felvegy�k �s lehet�leg min�l t�bb p�nzt szerezzenek vele. Ez a hat�s megl�tszik az els� k�t albumon: alig van olyan dal, mely hosszabb, mint n�gy perc; mindkett�t gyorsan k�sz�tett�k el �s a dalok szerkezete hasonl�t a popdalok�ra. De amint Hendrix elkezdte saj�t kez�be venni a m�v�szeti ir�ny�t�st, �tengedte neki a vezet�st. Chandler t�voz�s�nak kulcsszerepe volt a felv�telek tov�bbi alakul�s�ban.

Hendrix t�bb hangszerrel �s effekttel kezdett k�s�rletezni, �s a zenekar fel�ll�s�t is gyakran m�dos�totta. Az album felv�telein t�bbek k�z�tt Dave Mason, Chris Wood �s Steve Winwood a Trafficb�l, Buddy Miles dobos �s Al Kooper, Bob Dylan orgonist�ja szerepelt. Ez is Chandler kiv�l�s�nak egyik oka volt. K�s�bb elmes�lte, hogyan v�lt Hendrix fegyelmezett munkam�dszere egyre kisz�m�thatatlanabb�. Gyakran az �jszaka k�zep�n kezdte a munk�t, a st�di�ban pedig egy csom� ismeretlen ember lebzselt.

Chandlert az is ingerelte, hogy egy dalnak h�nyszor kezdtek neki. A "Gypsy Eyes"-b�l p�ld�ul 43 felv�tel k�sz�lt, az "All Along the Watchtower" akusztikus git�rsz�lam�t Dave Mason t�bb, mint 20-szor j�tszotta fel (Hendrix �lland�an el�gedetlen volt). Ez m�r Noel Reddinget is zavarta, aki gyakran hagyta el a st�di�t, hogy elker�lje a ny�lt �sszet�z�seket �s hogy megnyugodjon. Mire visszat�rt, Hendrix �ltal�ban a basszusgit�r sz�lamait is felj�tszotta.

Ezeknek az esem�nyeknek a hat�sa a dalok st�lus�n is �rz�dik. Els� hall�sra �szrevehet�, hogy ezek m�r nem voltak hagyom�nyos popdalok, gyakran hi�nyzott bel�l�k a k�nnyen megjegyezhet� t�ma vagy egy mot�vum, n�ha azonban dallamuk sincs. Ezen k�v�l a dalc�mekben jel�lt t�ma �s a hozz�juk kompon�lt zene Hendrix minden addigi munk�j�t�l k�l�nb�zik.

P�ld�ul az album n�gy dala mintha k�l�n zenei egys�get alkotna, mely egy �lommal kezd�dik ("Rainy Day, Dream Away"). Ezut�n a dal f�szerepl�je elhat�rozza, hogy asszony�val al�mer�l a tengerbe, hogy elmenek�lj�n az emberis�g okozta csap�sokt�l, mint p�ld�ul a h�bor� ("1983... (A Merman I Should Turn to Be)"). A dal v�g�n a f�h�s meg�rkezik a v�z alatti vil�gba, ahol mindenki boldog. A k�vetkez� r�szben ("Moon, Turn the Tides...Gently Gently Away") a tengeralattj�r� hangja hallhat�. Az utols� r�szben f�h�s�nk fel�bred �lm�b�l, �s hallhatjuk a vil�gon �rr� lev� z�rzavart, amit a l�zas zene szimboliz�l ("Still Raining, Still Dreaming").

Az Electric Ladylanden sz�mos m�s eml�kezetes darab hallhat�, t�bbek k�z�tt a "Voodoo Child (Slight Return)" �s Bob Dylan "All Along the Watchtower"-j�nek feldolgoz�sa. Ez szinte minden r�sz�ben k�l�nb�zik az eredetit�l.

Az Experience feloszl�sa
1969. febru�r 18-�n �s 24-�n az Experience a londoni Royal Albert Hallban telth�zas koncertet adott. Ez volt a zenekar utols� fell�p�se Nagy-Britanni�ban. A koncertr�l "Experience" c�mmel film is k�sz�lt, amit m�ig sem adtak ki.

1969-ben a The Jimi Hendrix Experience hivatalosan feloszlott. Noel Reddingnek m�r elege volt abb�l, hogy nem j�tszhat eredeti hangszer�n, a git�ron. 1968-ban megalak�totta saj�t egy�ttes�t, a Fat Mattresst (Vastag Matrac). N�ha az Experience el�zenekarak�nt j�tszottak (Hendrix csak "V�kony P�rna" n�ven illette �ket). Hendrix �s Redding egyre ritk�bban tal�lkozott, ez�rt az Electric Ladylanden sok basszus-sz�lamot Hendrix j�tszott fel.

Redding a koncertek �ltal kiv�ltott t�meghiszt�ri�t sem szerette. Utols� koncertje a zenekarral 1969. j�nius 29-�n volt, a denveri popfesztiv�lon. A h�romnapos esem�nyen folyamatos zavarg�sok �s a rend�r�kkel val� �sszecsap�sok foglalt�k le az embereket. A h�rom zen�szt egy b�relt teheraut� rakter�ben csemp�szt�k ki a fesztiv�lr�l. M�snap Redding bejelentette, hogy otthagyja a zenekart.

Jogi probl�m�k
1969-ben Hendrix t�bbsz�r szembeker�lt a t�rv�nnyel. El�sz�r m�g az 1965-ben, Ed Chalpinnel k�t�tt szerz�d�s k�r�l alakult ki vita. V�g�l megegyeztek, hogy Hendrix felvesz egy albumot, amit Chalpin fog kiadni; ennek az eredm�nye az 1970-es Band of Gypsys koncertalbum. 1969. m�jus 3-�n Hendrixet a toront�i rep�l�t�ren letart�ztatt�k, mert poggy�sz�ban heroint tal�ltak. Hendrix azzal v�dekezett, hogy a tudta n�lk�l csemp�szt�k oda a k�b�t�szert. A b�r�s�g k�s�bb felmentette.

Gypsy Sun and Rainbows


H�z Shokanban
Noel Redding kiv�l�sa ut�n Hendrix a New York �llambeli Shokanban egy nyolc h�l�szob�s h�zat b�relt ki, hogy ott t�ltse 1969 nyar�t. Michael Jeffery menedzser �llta a k�lts�geket �s m�g szak�csot �s h�zvezet�t is k�ld�tt abban b�zva, hogy Hendrix a vid�k nyugalm�ban �jabb albumra val� dalt tud �rni. Redding hely�re Jimi r�gi katonat�rs�t, Billy Coxot h�vta a zenekarba; vele m�g a Chitlin Circuit idej�n j�tszott egy�tt. K�vetkez� k�telezetts�g�nek, egy fell�p�snek a The Tonight Showban m�r a Hendrix, Cox �s Mitchell alkotta tri� tett eleget. Hogy t�ll�pjen a power tri� adta lehet�s�geken, bevette a zenekarba Larry Lee ritmusgit�rost (egy m�sik bar�t a katonas�gb�l), valamint Juma Sultan �s Jerry Velez �t�hangszereseket. Az �j form�ci�t Gypsy Sun and Rainbowsnak nevezte el, de Hendrix menedzsmentje sosem k�t�tt vel�k szerz�d�st. A vid�ki �let �s a shokani h�z l�gk�re seg�tett t�bb �j dal meg�r�s�ban, p�ld�ul: "Jam Back at the House", "Shokan Sunrise", "Villanova Junction", �s a funkos hat�st mutat� "Message to Love" �s "Izabella".

Woodstock
N�pszer�s�g�nek k�sz�nhet�en Hendrix 1969. augusztus 18-�n a woodstocki fesztiv�lon is fell�pett. B�r a vil�g legtehets�gesebb zen�szei �s legjobb zenekarai kaptak megh�v�st, m�gis Hendrixet tartott�k a legjobbnak, ez�rt vas�rnap est�re tervezett fell�p�se volt a fesztiv�l z�r�esem�nye.

A m�sort adminisztrat�v �s technikai probl�m�k h�tr�ltatt�k. A mostoha id�j�r�s �s a bedugult utak okozta k�s�s miatt csak h�tf� reggel tudt�k elkezdeni a m�sort, ekkorra azonban a k�z�ns�g nagyobb r�sze m�r elindult hazafel�. A t�bbiek megv�rt�k, m�g miel�tt elmentek volna. A zenekart The Jimi Hendrix Experience n�ven mutatt�k be, de a kezd�s ut�n nem sokkal Hendrix Gypsy Sun and Rainbowsra jav�totta ki. A mikrofon- �s a hangol�si probl�m�kt�l eltekintve hallhat� volt, hogy kib�v�tett zenekara nem pr�b�lt eleget, n�ha egyszer�en nem tudtak vele l�p�st tartani. Ennek ellen�re Hendrix egy (rock)t�rt�nelmi jelent�s�g� m�sort adott, melyben el�adta t�bbek k�z�tt az amerikai himnusz ma m�r kultikuss� v�lt adapt�ci�j�t �s egy sz�l� improviz�ci�t.

Star Spangled Banner: az amerikai himnusz
A Hendrix st�lusa k�r�l kialakult vita tet�pontja az amerikai himnusz „interpret�ci�ja” volt, melyet el�sz�r 1968. szeptember 4-�n adott el�. Az �ltala el�adott v�ltozatban a h�bor� hangjait (g�pfegyverek, bomb�z�s, sikolyok) csalta ki git�rj�b�l. D�nt�en k�t v�lem�ny alakult ki: egyesek azt mondt�k r�, hogy Amerika-ellenes g�nyol�d�s, m�sok pedig azt, hogy egy gener�ci� �ll�sfoglal�sa a t�rsadalom nyugtalans�g�r�l, a sz�ps�g, a spontaneit�s �s a trag�dia szimb�luma. Legh�resebb el�ad�sa a woodstocki fesztiv�lon volt.

Hendrix a himnusz �tdolgoz�s�t nem politikai �ll�sfoglal�snak sz�nta. Azt mondta, hogy ez egyszer�en egy m�sfajta megk�zel�t�s. Amikor a Dick Cavett Showban egyesek t�l „liber�lisnak” tartott�k a woodstocki el�ad�st, Hendrix azt v�laszolta: „Szerintem gy�ny�r� volt”, amivel a k�z�ns�g is egyet�rtett. P�lyafut�sa utols� szakasz�ban csak egy dalt sz�nt kifejezett politikai �ll�sfoglal�snak, ez pedig a "Machine Gun".

A dalb�l t�bb st�di�felv�tel is k�sz�lt, utols� nyilv�nos el�ad�sa pedig 1970. augusztus 1-j�n Honoluluban, Hawaiin volt.

Emberrabl�s
1969 szeptember�ben k�t b�n�z�nek t�n� ember elrabolta �s New Yorkba vitte Hendrixet. A patthelyzet akkor �rt v�get, amikor Michael Jeffery munkat�rsai meg�rkeztek �s elvitt�k t�l�k. A rend�s�get �s a m�di�t nem �rtes�tett�k az esetr�l, de amikor Hendrix n�gyszemk�zt besz�lt bar�taival vagy munkat�rsakkal, t�bbsz�r eml�tette a t�rt�nteket. �gy gondolta, hogy Jeffery szervezte meg az elrabl�s�t, hogy ezzel b�rja r� a tov�bbi egy�ttm�k�d�sre. Az eset idej�n Hendrix nem akart �gy tov�bb dolgozni, ahogy azt Jeffery szerette volna. A legt�bb �letrajz megeml�ti az emberrabl�st �s Jefferyt gyan�s�tja annak kitervel�s�vel; ezek k�z� tartozik Noel Redding Are You Experienced? The Inside Story of the Jimi Hendrix Experience c�m� �n�letrajza is.

Band of Gypsys
A Gypsy Sun and Rainbows meglehet�sen r�vid �let� volt: a woodstocki fesztiv�lon k�v�l m�g k�t fell�p�s, n�h�ny st�di�felv�tel �s a The Dick Cavett Showban val� szerepl�s ut�n Hendrix sz�lnek eresztette a zenekart, csak Billy Cox maradt vele. 1969 december�ben a toront�i b�r�s�g a heroin birtokl�sa miatt ind�tott perben �rtatlannak nyilv�n�totta; ezut�n bevette Cox mell� Buddy Miles dobost, �s egy �j tri�t alap�tott Band of Gypsys n�ven. K�t napig pr�b�ltak a Baggy's Studiosban, ezalatt meglep�en sok �j dalt vettek fel, k�zt�k az eleven "Earth Blues"-t, melynek vok�lj�t a The Ronettes �nekelte. 1969-1970 szilveszter�n n�gy koncertet adtak Bill Graham Fillmore East-j�ben, New Yorkban. A koncerteknek t�bb k�l�nleges darabja volt, ezek k�z�l a "Machine Gun" 12 perces v�ltozata az egyik legeml�kezetesebb. A Band of Gypsys az egyetlen koncertalbum, melynek kiad�s�t Hendrix j�v�hagyta; kiad�s�val v�gre megsz�nt az Ed Chalpinnel folytatott jogi huzavona.

M�sodik �s egyben utols� koncertj�ket egy h�nappal k�s�bb, 1970. janu�r 28-�n tartott�k a Madison Square Gardenben. Woodstockhoz hasonl�an itt is t�bb fell�p� volt, �gy a Band of Gypsys csak hajnali h�romkor tudta elkezdeni a m�sort. Hendrix ekkor valamilyen k�b�t�szer hat�sa alatt �llt, �s nem volt olyan �llapotban, hogy megfelel� m�sort tudjon adni. A "Who Knows" meglehet�sen komor v�ltozat�t j�tszott�k, ut�na pedig egy n�t k�ld�tt melegebb �ghajlatra, aki mindenk�pp a "Foxy Lady"-t akarta hallani. Belekezdett a m�sodik dalba, amit azt�n a fel�n�l hirtelen abbahagyott, �s azt mondta a k�z�ns�gnek: „Ez van, ha a F�ld az �rt dugja - ezt sose feledd”. Egy ideig n�m�n �lt a sz�npadon, majd a szem�lyzet lek�s�rte. T�bb feltev�s is l�tezik, hogy mi t�rt�nt voltak�pp: Buddy Miles szerint Michael Jeffery LSD-t adott Hendrixnek, hogy ezzel szabot�lja a zenekart, �s okot tal�ljon az Experience �jj�alak�t�s�ra. Johnny Winter azt mondta, hogy Hendrix akkori bar�tn�je, Devon Wilson kevert valamit az ital�ba.

The Cry of Love
Jeffery nem k�slekedett a v�lasszal: azonnal elbocs�totta Billy Coxt �s Buddy Milest, hely�kre Mitchellt �s Reddinget h�vta vissza Nagy-Britanni�b�l, hogy a m�r lek�t�tt m�sorokat az �jj�alakult Experience adja le. Miel�tt a turn� egy�ltal�n elkezd�d�tt volna, Hendrix visszak�ldte Reddinget, �s Coxt h�vta vissza. A rajong�k �s a lemezgy�jt�k ezt az utols� fel�ll�st - Hendrix, Cox �s Mitchell - Cry of Love-nak is nevezik az azonos nev� turn� ut�n.

1970 legnagyobb r�sz�t h�tk�znap st�di�z�ssal, h�tv�g�n koncertez�ssel t�lt�tt�k. A "Cry of Love"-turn� 1970. �prilis 25-�n, a Los Angeles Forumban kezd�d�tt, �s az el�z� elk�pzel�s szerint tervezt�k a menetrendet. A hangmin�s�g egyszer-egyszer lehetett volna jobb is, de sok �j dalt j�tszottak, �s a r�gi dalokba is �j �letet leheltek. A hangfelv�telek viszont el�g j� min�s�g�ek lettek; ezeket Eddie Kramer �s John Jansen (Wally Heider Studios) k�sz�tette. Sok viszont csak kal�zfelv�teleken (vagy nem hivatalos albumokon) szerezhet� be. Egyik m�jusi koncertj�ket, amit az Oklahoma Field House Egyetemen tartottak, a kenti egyetemen t�rt�nt m�sz�rl�s �ldozatainak aj�nlott�k. A turn�nak harminc �llom�sa volt, az utols� koncertet 1970. augusztus 1-j�n, Honoluluban tartott�k. T�bb koncert is a legeml�kezetesebbek k�z� tartozik, ezekr�l kiv�l� min�s�g� hang- �s filmfelv�tel k�sz�lt.

Az 1972-ben, m�r Hendrix hal�la ut�n megjelent In the West c�m� albumon (ma m�r nem hivatalos) hallhat� Chuck Berry "Johnny B. Goode"-j�nak kiv�l� feldolgoz�sa (Berkeley Community Center, 1970. m�jus 30.). Rajta van m�g t�bbek k�z�tt a "Red House" 12 perces v�ltozata (San Diego Sports Arena), a "Voodoo Chile (Slight Return)" �s a "Little Wing" (Royal Albert Hall, 1969. febru�r 24.). Az album hangmin�s�ge sokkal jobb, mint a filmzene-albumok�.

1971-ben, a Rainbow Bridge c�m� fimhez k�sz�lt albumon hallhat� a "Hear My Train a Comin'" brilli�ns el�ad�sa, amit szint�n 1970. m�jus 30-�n vettek fel (a hivatalos albumok k�z�l a Blues c�m�n is rajta van). Ez a felv�tel a "Red House" (San Diego), a "Stone Free" �s a "Machine Gun" (Fillmore East) c�m� dalokhoz hasonl�, Hendrix legjobb form�j�t ny�jtja benn�k. �m az eg�sz album hib�s volt, mert a Rainbow Bridge c�m� filmben az 1970 j�lius�ban, Mauin adott koncert l�that�. A filmzene-albumon t�bb dal is van, ami r�ker�lt a First Rays of the New Rising Sun-ra, p�ld�ul a "Hey Baby (New Rising Sun)", a "Dolly Dagger", az "Earth Blues", a "Room Full of Mirrors" �s a "Look over Yonder", valamint az amerikai himnusz st�di�felv�tele, ami csak a 2000-ben kiadott 4 CD-s, d�szdobozos kiad�son jelent meg.

Electric Lady Studios
1970. augusztus 26-�n hivatalosan is megny�lt az Electric Lady Studios New Yorkban. K�t �vvel kor�bban Hendrix �s Jeffery megvette a Generation Clubot a Greenwich Village-ben. Kezdetben egy saj�t klubot akartak nyitni, de r�j�ttek, hogy egy saj�t st�di� sokkal hasznosabb lenne. Az Electric Ladyland st�di�k�lts�gei elk�peszt�ek voltak, mert eg�sz nap benn voltak �s a st�di�id� lefoglal�sa is dr�ga volt. A st�di� fel�p�t�se majdnem dupla annyi id�t �s p�nzt em�sztett fel, mint amennyi el volt tervezve: k�stek az enged�lyek, a bont�s idej�n az es� az eg�sz helyet el�nt�tte �s k�l�nb�z� hangszigetel�si �s statikai v�ltoztat�s is sz�ks�ges volt, miut�n r�j�ttek, hogy az �p�let egy f�ld alatti v�zfoly�s mell�k�ga f�l�tt �ll. V�g�l a Warner Brothers-t�l k�rtek egy hat sz�mjegy� k�lcs�nt.

A st�di� ma New York �s a zeneipar legend�i k�z� tartozik: megsz�ml�lhatatlanul sok zen�sz k�sz�tett itt felv�teleket.

First Rays of the New Rising Sun
Az Electric Lady megnyit�sa el�tti n�h�ny h�tben Hendrix m�r elkezdte egy �j album munk�latait. A dalok egy r�sze a Cry of Love, a War Heroes �s a Loose Ends c�m� albumokon jelent meg. Egy j�niusi koncerten azt mondta, hogy az �j album j�liusban vagy augusztusban j�n ki, egy vagy k�t r�szben. Hal�la ut�n n�h�ny dal a Cry of Love c�m� albumon jelent meg. �m az �j album felv�telei - melynek munkac�me First Rays of the New Rising Sun volt - eg�szen addig tartottak, am�g el nem utazott az eur�pai turn�ra. A megnyit� ut�n Hendrix �s Cox az Air India egyik g�p�n Londonba rep�lt, hogy ott tal�lkozzon Mitchell-lel.

1970. szeptember 6-�n, �lete utols� koncertj�n Hendrixet a k�z�ns�g kif�ty�lte, a hangulat egy�bk�nt is fenyeget� volt; miut�n lej�tt a sz�npadr�l, az eg�szet felgy�jtott�k. Cox kisz�llt a turn�b�l �s visszarep�lt az �llamokba, mert fenciklidin (PCP vagy angyalpor) t�ladagol�st szenvedett.

Hal�la
Jimi Hendrixet 1970 szeptember 18.-�n kora reggel holtan tal�lt�k Londonban, a Samarkand Hotel (Lansdowne Crescent 22) alagsor�ban. Hendrix hal�l�nak k�r�lm�nyeit sosem tiszt�zt�k, �s tal�n soha nem is fogj�k. N�met bar�tn�j�vel, Monika Dannemann-al t�lt�tte az �jszak�t, �s val�sz�n�leg bor fogyaszt�sa �s 9 Vesperax altat� bev�tele, majd saj�t h�ny�s�ban val� megfullad�s ut�n halt meg. Dannemann �vekig nyilv�nosan azt �ll�totta, hogy Hendrix m�g �letben volt, amikor a ment�aut�ba helyezt�k; azonban azzal a reggellel kapcsolatos megjegyz�sei gyakran ellentmond�ak �s zavartak voltak, interj�r�l interj�ra v�ltoztak. Rend�rs�gi �s ment�szolg�lati jelent�sek szerint azonban Hendrix m�r halott volt, amikor a helysz�nre �rkeztek, �s m�r halott volt egy ideje; az apartman �res volt, �s az ajtaja nyitva volt. Miut�n 1996-ban Hendrix hossz�t�v� brit bar�tn�je, Kathy Etchingham becs�lets�rt�s�rt feljelentette Monika Dannemannt, � elvette saj�t �let�t.

Az apartmanban tal�ltak egy szomor� verset, amit Hendrix �rt, �s sokak szerint azt bizony�totta, hogy Hendrix �ngyilkoss�got k�vetett el. Egy m�sik, spekulat�vabb n�zet szerint Hendrixet meggyilkolt�k - er�szakkal altat�t �s bort adtak be neki, majd Michael Jeffery manager �ltal felb�relt gyilkosok megfojtott�k egy s�llal. A legelfogadottabb elm�let szerint azonban Hendrix egyszer�en rosszul �t�lte meg az altat�k hat�erej�t, �s alv�s k�zben megfulladt, mivel nem tudott mag�hoz t�rni, mikor h�nyt.

Gyakori t�vhit, hogy Hendrix tervezett Black Gold c�m� album�t ellopt�k a Londoni apartmanb�l; val�j�ban a szalagokat Jimi Mitch Mitchellnek adta, az Isle of Wight fesztiv�lon 3 h�ttel a hal�la el�tt. Hendrix Greenwich Village-i apartmanj�t azonban t�nyleg ismeretlen vand�lok rabolt�k ki, �s loptak el sz�mos szem�lyes t�rgyat, szalagokat, �s sz�mtalan oldalnyi dalsz�veget �s verset, melyekb�l n�melyik el�ker�lt �rver�seken, vagy gy�jt�k kez�ben.

Zenekarok

Diszkogr�fia

Dalsz�vegek

Filmogr�fia

Git�r Akkordok/Tabok

Koncertek

Midi hangok

K�pek

Vide�k

Zene