�let�tja
Robert Johnson a Mississippi �llambeli Hazlehurst mellett, egy farmon sz�letett. Sz�let�si idej�t nem lehet biztosan meg�llap�tani. Az iskolai pap�rok, valamint halotti bizony�tv�nya 1909-et �s 1912-t teszik meg sz�let�si �v�nek, egyik sem eml�ti az �ltal�nosan elterjedt 1911-et. �ll�t�lag gyerekkora �ta szenvedett att�l, hogy a rasszista d�len feket�nek sz�letett. El�sz�r Son House �s Charlie Patton j�t�k�t pr�b�lta ut�nozni, 1930 k�r�l j�tszott is Son House-zal. Tov�bbi partnerei: Johnny Shines, Howlin' Wolf, Sonny Boy Williamson, Elmore James.

Robert Johnson a blues legnagyobb alakja. Sz�let�si idej�t sem ismerj�k pontosan. �desanyja Julia Ann Majors (h�zass�gk�t�se ut�n Julia Dodds) volt, akinek f�rje, Charlie Dodds sikeres �s elismert f�ldb�rl� volt. Hat l�ny- �s fi�gyermeket neveltek, de k�t l�ny betegs�gben elhunyt. A f�rjnek volt egy Serena nev� szeret�je, aki k�t fi�t sz�lt neki. Doddsot 1907 k�r�l v�rbossz� miatt el�ld�zt�k lakhely�r�l, aki Memphisbe k�lt�z�tt �s Spencer �ln�ven �lt. Az otthon maradt feles�ge egy Noah Johnson nev� f�rfivel folytatott viszonyt. Ebb�l a kapcsolatb�l sz�letett Robert. 1914-ben egy�tt volt a csal�d: Charlie Dodds, a feles�g, a szeret� �s a gyerekek. B�r a k�t asszony k�z�tt nem volt s�rl�d�s, egy id� ut�n Julia elhagyta a gyerekeit �s m�sutt �j �letet kezdett. Robert Spencer�kn�l maradt Memphisben. 1918 k�r�l, amikor az er�s akarat� Robert egyre kev�sb� engedelmeskedett, Spencer (kor�bban Dodds) �gy d�nt�tt, hogy a gyereket anyja fel�gyelete al� helyezi. �gy ker�lt Robert Memphist�l 40 km-re d�lre, Robinsonville-be, ahol anyja Willie "Dusty" Willisszel �lt. 1916 okt�ber�ben h�zasodtak �ssze. Robert tin�dzser kor�nak els� �veiben kezdett �rdekl�dni a zene ir�nt. El�ssz�r a dorombk�nt ismert "jew�s harpon" j�tszott, majd sz�jharmonik�zni kezdett, �s ez v�lt f� hangszer�v�. Robert �s cimbor�ja R.L. Windum verseket �s dalokat szereztek, egym�st k�s�rt�k dorombon. Robert a Commerce-beli (Mississippi �llam) Indian Creek School nev� iskol�ba j�rt. Nem volt buzg� tanul�, �s l�t�sprobl�m�i is voltak. Mostohan�v�re, Carrie Spencer - aki Robert nevel�s�vel t�r�d�tt - vette neki az els� szem�veget a 20-as �vek elej�n, amit azonban Robert nem sz�vesen hordott. Kort�rsai visszaeml�kez�se szerint egyik szeme rossz volt. Kisebb h�lyog n�tt rajta id�r�l id�re, majd elt�nt. Ett�l f�ggetlen�l Robert j�k�p� volt, �s k�nnyen �rt el sikereket a l�nyok k�r�ben. Ekkoriban sokat zen�lt, f�leg az akkor n�pszer� sz�mokat j�tszotta. Willie Brown, Charley Patton, Myles Robson, Ernest "Whiskey Red" Brown �s m�s helyi figur�k voltak r� hat�ssal. 1929 febru�rj�ban feles�g�l vette a Mississippi-beli Pentonban Virginia Travist. Robinsonville-t�l keletre, a Klein-�ltetv�nyen kezdt�k k�z�s �let�ket. Virginia a ny�r folyam�n terhes lett. Robert nagyon b�szke volt �s �vta feles�g�t. Mindez azonban r�vid ideig tartott, mert 1930 �prilis�ban a csup�n 16 �ves Virginia �s a csecsem� egyar�nt meghalt a sz�l�s k�zben. Robert sz�m�ra csak a zene ny�jthatott vigaszt. K�t h�nappal k�s�bb Robinsonville-be �rkezett Son House, aki nagy hat�st gyakorolt Robertre mind zen�j�ben, mind st�lus�ban. Robert elhat�rozta, hogy megkeresi igazi apj�t, �s visszat�rt sz�l�hely�re, Hazlehurtsbe. A k�rny�ken �p�tett orsz�g�t az embereknek munk�t, az �sszet�kolt csapsz�kek Robertnek �s a v�ndorl� muzsikusoknak pedig fell�p�si lehet�s�get k�n�ltak. Robert gyakorl�t�rsa �s mentora Ike Zinnerman bluesmuzsikus lett, s�t asszonyra is lelt a n�la t�z �vvel id�sebb Calletta "Callie" Craft szem�ly�ben. Robert dolgozott, szedte a gyapotot, de egyre gyakrabban csak a zen�vel foglalkozott. Szombatonk�nt a csapsz�kekben Ike oldal�n bemutatta tud�s�t. Ahogy telt az id� egyre jobban b�zott mag�ban �s egyre t�bbet j�tszott egyed�l. Id�nk�nt aut�stoppal keletre ment Georgetownban vagy fel Jacksonba, hogy j�tszon Johnny Temple-lel �s bar�taival. Callie, akivel titokban �sszeh�zasodott ideg�sszeoml�st kapott �s ekkor a csal�d hazah�vta. Robert elhagyta az asszonyt �s visszat�rt Robinsonville-be, ahol ism�t tal�lkozott Son House-zal �s Willie Brownnal, akik nagyon meglep�dtek Johnson zenei fejl�d�s�n.
A 30-as �vekben szinte az �sszes nagy zen�sz az arkansasi Helen�ba ment. Az akkor Little Boy Blue n�ven ismert Sonny Boy Williamson II, Robert Highthawk, Elmore James, Honeyboy Edwards, Howlin� Wolf, Calvin Frazier, Memphis Slim �s m�sok Helena meg West Helena sz�mtalan �jszakai b�rj�ban �s m�s helyein l�ptek fel. Robertnek megadatott a lehet�s�g, hogy egy�tt j�tszon vel�k. Egy ifj�t k�l�n�sen kedvelt. Robert Lockwood Jr. n�vre hallgatott az illet�, akinek anyja, Estella Coleman j� volt Johnsonhoz, szerette �s gondoskodott r�la. Robert ezt �gy viszonyozta, hogy a n�la nem sokkal fiatalabb fi� mentora lett. Robert Johnson sz�m�ra az utaz�s volt a l�nyeg. B�rmikor k�szen �llt arra, hogy tov�bbmenjen vagy visszaforduljon. Johnny Shines szerint meglehet�sen stabil reperto�rja volt, amelyet mindig ugyan�gy adott el�. B�r a blues ter�n nagy volt a m�sora, de a napi �s kor�bbi sl�gereket is j�tszotta k�r�sre a hillbilly dalok, polk�k �s ballad�k mellett. Robert sz�m�ra el�g volt egy darabot egyszer hallani a r�di�b�l, vagy valakit�l, m�ris el tudta j�tszani. Johnson im�dta a n�ket, �s emiatt t�bbsz�r bajba is ker�lt. Ha meg�rkezett valahov�, egyed�l l�v�, egyszer� n�t v�lasztott ki mag�nak. N�h�ny kedves sz�t mondott neki, �s tudta, hogy lesz hol maradnia. Ha el akart �rni valamit Robert a vil�g legb�josabb fick�ja tudott lenni m�g a v�ros legcs�ny�bb boszork�ival szemben is. Nem volt rendszeres szerencsej�t�kos �s doh�nyos sem. Azt viszont nem tudta soha, hogy mennyi el�g neki az alkoholb�l. A n�k �s az ital, az �rd�g ebben a k�t form�ban jelentkezett Johnson �let�ben.
Ernie Oertle, az American Records Company �gyn�ke volt, aki elhat�rozta egy meghallgat�s ut�n, hogy Robert Johnsonnal lemezfelv�teleket k�sz�t. 1936. november 23-�n h�tf�n �s a k�vetkez� cs�t�rt�ki �s p�nteki napon Johnson 16 dal�t vett�k lemezre. Ezek, valamint a f�l �vvel k�s�bb Dallasban r�gz�tett felv�telek a Mississippi-delta blues gy�ngyszemei a legszem�lyesebb, er�teljes kifejez�sm�djukkal. Robert Johnson dalai ism�telten visszat�r� t�m�kkal foglalkoznak: asszonyok �s a vel�k kapcsolatban elszenvedett csal�d�sok, az emberi kapcsolatok megszakad�sa, az �r�k�s utaz�sok, tov�bb� az �t k�r�lvev� esztelen r�m�let, amely napjait k�s�rte �s �jszak�it v�gn�lk�li lid�rcnyom�ss� v�ltoztatta.
1937-38-ban Mississippi �llam ter�let�n k�l�nf�le partikon �s kocsm�kban egy�tt zen�lt Sonny Boy Williamson II.-vel (Rice Miller), Howlin� Wolfal, Elmore Jamessal �s Honeyboy Edwardsszal. Hal�la k�r�lm�nyeir�l t�bbf�le v�ltozat kapott sz�rnyra. A m�rt�kad�nak tekintett Sheldon Harris lexikon le�r�sa alapj�n a Mississippi �llambeli Greenwood Three Forks Store nev� �tmenti iv�j�ban j�tszott Johnson. Robert �s Honeyboy Edwards m�r n�h�ny hete Greenwoodban voltak, �s szombat est�nk�nt az eml�tett csapsz�kben j�tszottak a v�roson k�v�l. Robert bar�ts�gba ker�lt egy helyb�li asszonnyal, aki �pp a feles�ge volt a csapsz�k vezet�j�nek. 1938. agusztus 13-�n a plusz attrakci� Sonny Boy Williamson II volt. Honeyboy Edwards nem �rkezett meg m�g �jjel f�l 11 ut�n sem, Robert �s Sonny Boy viszont m�r t�l voltak az esti m�soron. Robert kikezdett a tulaj feles�g�vel �s a l�gk�r fesz�lt volt. A zenesz�netben a k�t muzsikus egym�s mellett �llt, amikor valaki Robertnek egy felnyitott f�lpintes italt adott �t. Robert inni akart bel�le, amikor az id�sebb �s b�lcsebb Sonny Boy ki�t�tte kez�b�l �s a f�ld�n �sszet�rte az �veget. "Soha ne igy�l semmit megnyitott �vegb�l, mert nem tudhatod, mi van benne" - figyelmeztette Sonny Robertet, aki visszav�gott: "Ember, soha ne �ss ki a kezemb�l egy �veg whiskyt." �s a k�vetkez�t megitta, majd amikor zen�lni kezdett, hamarosan elakadt a hangja, egy sz�m k�zep�n fel�llt �s kiment. Az �jszaka v�g�re a m�rgez�s t�netei kezdtek l�tszani Roberten. Betegen fek�dt egy bar�tja otthon�ban, �s legyeng�lt �llapotban t�d�gyullad�st kapott. V�g�l 1938. augusztus 16-�n, kedden elhunyt.

Sheldon Harris Blues Who�s Who lexikonja szerint a greenwoodi Three Folks Cementary nev� temet�ben helyezt�k �r�k nyugalomra a blues egyik legnagyobb csavarg�j�t.

Csak 29 dalt vettek fel t�le, tizenh�rmat k�tszer, �gy ma 42 dala ismert. A felv�telek k�t alkalommal, 1936 november�ben, a Texas �llambeli San Antonio-ban (egy hotelben), valamint 1937 j�nius�ban, Dallasban (egy iroda h�ts� szob�j�ban) k�sz�ltek. K�zt�k volt a "Come on in My Kitchen", a "Love in Vain", a "Sweet Home Chicago", a "Cross Road Blues", a "Terraplane Blues" �s az "I Believe I'll Dust My Broom"; ezeket sokan feldolgozt�k.

El�g furcsa a „Back to the land of California, to my sweet home Chicago” („Visszamegyek Kaliforni�ba, �des haz�mba, Chicagoba”) a "Sweet Home Chicago" c�m� dalban. Erre k�t �ltal�nosan elterjedt magyar�zat van:

Amikor Johnson ezt a dal�t �rta, m�g nem sok helyre utazott (k�s�bb j�rt Chicagoban) �s nem ismerte az USA f�ldrajz�t, vagy
„Kalifornia” nem sz�szerint �rtend�, hanem a gazdags�g metafor�jak�nt, ahogy akkoriban a blueszen�szeknek Chicago jelentette a gazdags�got.
Egy n�pszer� legenda szerint Johnson whiskey�be egy f�lt�keny f�rj sztrichnint kevert. �m a m�rgez�sb�l fel�p�lhetett, �s tal�n t�d�gyullad�sban halt meg 1938. augusztus 16-�n, a Mississippi �llambeli Greenwoodban. Vannak felt�telez�sek, melyek szerint szifiliszt kapott, mivel sok n�vel volt dolga. Hal�l�nak val�di oka azonban mindm�ig ismeretlen, halotti bizony�tv�nya szerint holttest�t egyetlen orvos sem l�tta.

Egy m�sik legenda szerint Johnson eladta a lelk�t az �rd�gnek a 61-es �s a 49-es �t keresztez�d�s�ben, a Mississippi �llambeli Clarksdale-ben; sokan ezzel magyar�zt�k, hogy nagyon r�vid id� alatt v�lt nagyon rossz git�rosb�l nagyon j� git�ross�. A keresztez�d�s, amelyre Johnson hivatkozik, el�gg� k�zel van ehhez. A t�rt�netet el�sz�r Son House mes�lte, de ezt Johnson egyetlen dala sem er�s�ti meg, a besz�des c�mek ellen�re sem: "Me and the Devil Blues" (�n �s az �rd�gi blues), vagy a "Hellhound on My Trail" (Nyomomban a pokol kuty�ja).

Hat�sa
Johnsont gyakran nevezik minden id�k legnagyobb blueszen�sz�nek, vagy a 20. sz�zad legfontosabb zen�sz�nek, de azok, akik el�sz�r hallj�k felv�teleit, n�mik�pp csal�dnak. Ez az�rt lehet, mert idegen t�l�k az �rzelmek ilyen fok� kifejez�se, ami a Delta blues saj�toss�ga, vagy mert a felv�telek min�s�ge nem m�rhet� a maiak�hoz. Johnson git�rj�t�ka nagyon �gyes, hangja viszont kiss� �les volt.

Sokan k�rd�jelezik meg Johnson eredetis�g�t. Nem � tal�lta ki a bluest, mivel m�r majd' �tven �vvel azel�tt k�sz�ltek blues-felv�telek. P�ldak�pe az ut�nozhatatlan Son House volt, aki mindenkin�l (kiv�ve bar�tj�n�l, Charlie Patton-n�l) t�bbet tett a Delta blues st�lus�nak meghonos�t�s��rt: sz�raz hangja �s slide-os git�roz�sa egy f�mtest� git�ron egyediv� tette. De Johnson ehhez hozz�adta Skip James szesz�lyess�g�t �s Lonnie Johnson jazzes st�lus�t. N�h�ny dal�ban csak n�vrokon�t ut�nozza. Ismerte Leroy Carrt, aki akkoriban a legismertebb f�rfi blues�nekes volt, �s n�h�ny dal�nak ("Sweet Home Chicago", "I Believe I'll Dust My Broom") forr�sa a v�rosi blues volt (Kokomo Arnold, Peetie Wheatstraw).

Johnson ezekb�l egy �j hangz�st dolgozott ki, ami k�zvetlen volt �s ravasz. A "Sweet Home Chicago"-n hallhat�, ahogy a m�ly h�rokon egy gurul�, biztos k�s�retet ad a dalnak. El�szeretettel j�tszott k�l�nleges dallamokat a magasabb h�rokon, ahogy ez a "Walking Blues"-on is hallhat�. Egy�tt j�tszott a fiatal Howlin' Wolffal �s Sonny Boy Williamson II-vel (aki �ll�t�lag ott volt a v�gzetes �jszak�n, amikor Johnson megitta a m�rgezett whiskeyt, �s figyelmeztette is, hogy ne igyon a nyitott �vegb�l). Johnson saj�t mostohafi�t, Robert "Junior" Lockwood-ot is tan�totta. Elmore James �s Muddy Waters is mentor�nak vallotta �t. Ezek a zen�szek �s m�sok, akik az 1950-es �vekben kialak�tott�k a Chicagoi bluest, mind az � dalait j�tszott�k, csak elektromos er�s�t�ssel.

�vekkel a hal�la ut�n Johnson rajong�i t�bor�ban m�r rockzen�szek is jelen voltak, p�ld�ul Keith Richards �s Eric Clapton. Amikor Brian Jones el�sz�r mutatta be Richards-nak Johnson zen�j�t, az azt k�rdezte: „Ki az a m�sik ember, aki vele j�tszik?” Nem vette �szre ugyanis, hogy csak Johnson van a felv�telen. Clapton ezt mondta r�la: „a legfontosabb blueszen�sz, aki valaha �lt”. A Cream "Crossroads" c�m� dala a "Cross Road Blues" feldolgoz�sa, melyben Johnson �ll�t�lag eladja a lelk�t az �rd�gnek. B�r az eredeti sz�veg ("Standin' at the crossroads, tried to flag a ride" - "A keresztez�d�sn�l �lltam, jeleztem a kocsiknak") ink�bb stoppol�sra utal.

Johnson felv�telei folyamatosan beszerezhet�ek az�ta, hogy John Hammond r�besz�lte a Columbia Records-ot a felv�telek kiad�s�ra King of the Delta Blues Singers c�mmel, 1961-ben. Egy k�vetkez� album, melyen Johnson �sszes fennmaradt felv�tele rajta volt, m�g ugyanabban az �vtizedben megjelent. Az 1990-es �vek elej�n egy gy�jtem�nyes CD-sorozat is megjelent Johnson dalaib�l.

Robert Spencer n�ven sz�letett Hazelhurst v�ros�ban, Mississippi �llamban, 1911. m�jus 8-�n. Tizen�vesen nevet v�ltoztatott: a nevel�apja ut�n kapott nevet levette, val�di apja nev�t (aki egy v�rbossz� miatt k�nyszer�lt elhagyni csal�dj�t) �lt�tte mag�ra. Az ifj� Robert Johnson 1930-ban tal�lkozott a Son House �s Willie Johnson �ltal alkotott, akkoriban m�r komoly n�pszer�s�gnek �rvend� zen�szdu�val, kiknek j�t�ka olyannyira leny�g�zte �t, hogy hossz� id�n �t v�rosr�l-v�rosra, kocsm�r�l-kocsm�ra k�vette a v�ndorl� �letm�dot folytat� bluesman-eket. A csak minim�lis zen�szi tapasztalatokkal b�r� fiatal f�rfi igen elhivatottan fogott hozz� a git�rnak penget�s�hez, de pr�b�lkoz�sait hallva a m�r akkor legend�s h�rn�vnek �rvend� du� ink�bb arra k�rte, hogy hagyjon fel a zen�l�ssel, amelyhez szeml�tom�st semmi tehets�ge nincs. A szem�lyes trag�di�kt�l megg�rnyedt Robert Johnson (alig p�r h�nappal kor�bban vesztette el 16 �ves feles�g�t, sz�l�s k�zbeni komplik�ci�k miatt) ekkor hossz� id�re elt�nt: git�rt ragadott, kis�t�lt a k�pb�l, �s a Mississippi d�li vid�ke fel� vette az ir�nyt. K�r�lbel�l m�sf�l �vig volt t�vol, amely id�szak eg�szen a nyolcvanas �vekig feh�r folt volt t�ldokument�ltnak egy�bk�nt sem nevezhet� biogr�fi�j�ban (az ut�lagos kutat�sok mind�ssze annyit tudtak hitelt �rdeml�en bizony�tani, hogy titokban �jrah�zasodott). A legend�kban b�velked� bluest�rt�nelem egyes passzusai szerint ez alatt az id� alatt mag�val a S�t�nnal k�t�tt egyezs�get, az ily m�don kapott tehets�g ellen�rt�kek�nt pedig lelk�nek �dv�t aj�nlotta fel. A balladai t�rt�net, amely hib�tlanul illeszkedik a fekete k�z�ss�gek spiritu�lis hagyom�nyaihoz, a dalaiban fel-felbukkan� utal�sok egy�rtelm� jelenl�te mellett is csak a kev�ss� val�sz�n�s�thet� kateg�ri�ba tartozik, ennek ellen�re a mai napig tartja mag�t. A term�szetfeletti indokok kiz�r�sa mellett is minimum megmagyar�zhatatlan t�ny, hogy visszat�rte ut�n bemutatott j�t�k�t a kor az�ta legend�s st�tuszba emelkedett zen�szei m�ly d�bbenettel fogadt�k: az alig 21 �ves ifj� zseni�lis git�roz�si technik�ja, �rett �s kifinomult sz�vegei, mag�val ragad�, �jszer� el�ad�sm�dja m�ly tiszteletet �s csod�latot �bresztett kort�rsaiban. Robert Johnson ekkor v�glegesen �s megm�s�thatatlanul elk�telezte mag�t a zene mellett, �s �gy d�nt�tt, hogy �let�t csak �s kiz�r�lag a bluesnak szenteli. A falur�l-falura, v�rosr�l-v�rosra v�ndorl�, a legt�bb esetben t�lbab�rt-poh�rviszki�rt (f�leg az ut�bbi�rt) j�tsz� zen�szek �letm�dja azonban semmik�ppen sem volt kisz�m�that�nak �s biztons�gosnak nevezhet�, f�leg, ha hozz�vessz�k, hogy a harmincas �vekbeli k�zv�leked�s kor�ntsem garant�lta a feket�k sz�m�ra az alapvet� emberi jogok szents�g�t. (A nem kev�sb� zseni�lis Billie Holliday egy dal�ban „Strange Fruit”-nak, vagyis „Furcsa Gy�m�lcs�knek” nevezte a meglincselt, az �t menti f�kra felakasztott feket�k holtteteit). Mindezt figyelembe v�ve m�r �nmag�ban is komoly fegyvert�ny, hogy Robert Johnson t�l�lt, j�tszott �s tanult, majd 1936-ban k�pes volt bekopogtatni a feh�rb�r� H.C. Speirs Jackson v�ros�ban l�v� lemezboltj�nak ajtaj�n, megsp�rolt p�nz�t aj�nlva fel, hogy felv�telt k�sz�thessen. Speirs meghallgatta az ismeretlen f�rfit, majd miut�n felt�p�szkodott a padl�r�l, felaj�nlotta neki, hogy elviszi San Antonioba, bar�tja, Ernie Oertle st�di�j�ba. Robert Johnson els� hangfelv�telei 1936. november�ben k�sz�ltek el: a zen�sz el�vette olcs� Gibson git�rj�t (komoly hangszerre, mint a f�mtest� rezon�toros National, soha nem futotta neki) megigaz�totta szalagnyakkend�j�t, el�kotorta a zseb�b�l a flask�t, j�l megh�zta, majd uccu neki. A k�vetkez� 5 nap sor�n felv�telre ker�lt 16 dal (pl. Sweet Home Chichago, Walkin’ Blues, Cross Road Blues, Come on in my Kitchen) egyt�l-egyig a blues t�rt�nelm�nek �r�k klasszikusa, p�lda�rt�k� darabok, a mai napig �rv�nyes zsin�rm�rt�kek, h�romperces legend�k. 1936. novembere ut�n Robert Johnson ism�t elt�nt egy id�re, zen�t szerzett �s gy�jt�tt (egyes kutat�k �ll�spontja szerint � maga egyetlen dalt sem �rt, csak a m�st�l hallott dalokat igaz�totta saj�t st�lus�hoz – �m ez er�sen vitatott v�lem�ny), majd n�ha-n�ha felbukkant egy st�di�ban, �s r�gz�tett p�r darabot. Ha el�gedetlen volt az eredm�nnyel, m�shol, m�skor �jb�l r�gz�tette a m�r felj�tszott dalokat, �gy egyes kompoz�ci�k (pl. Love in Vain, Little Queen of Spades, Milkcow’s Calf Blues, stb.) t�bb, egym�st�l k�l�nb�z� v�ltozatban is felv�telre ker�ltek. Az els� felv�telek k�sz�t�se idej�n, 1936-ban Robert Johnson m�r s�lyos beteg volt: egyar�nt gy�t�rte a rengeteg n�lk�l�z�s, a folyamatosan elszenvedett megal�ztat�sok, az alkoholizmus �s a t�d�baj. M�toszokba burkolt, �vtizedeken �t felder�tetlen�l maradt hal�l�t azonban minden val�sz�n�s�g szerint nem a v�rrel �rt szerz�d�sben foglalt jogait �rv�nyes�t� S�t�n, vagy a t�d�baj, hanem a n�k ir�nti f�kezhetetlen vonzalma okozhatta: 1938. augusztus 15-�n, az utols� fell�p�se el�tt kikezdett a kocsma tulajdonos�nak feles�g�vel, aki m�rgezett whiskey seg�ts�g�vel k�v�nta v�gleg lez�rni a tolakod� term�szet� zseni �gy�t. Sikerrel. A 27 �ves Robert Johnson egy nappal k�s�bb m�r halott volt. 29 dalb�l, �sszesen 42 felv�telb�l �ll� hagyat�ka (minden val�sz�n�s�g szerint t�bb felv�telt r�gz�tett, de ezek �r�kre elvesztek) kiv�tel n�lk�l klasszikuss� v�lt, a blues, ez�ltal az egyetemes zenet�rt�nelem ragyog� sz�ps�g� fejezet�v�, amelynek hat�sa, mint az nyugodt sz�vvel kijelenthet�, felbecs�lhetetlen. Dalait rengetegen j�tszott�k �s rengetegen j�tssz�k (annak ellen�re, hogy sokan nem is ismerik az eredeti szerz�t), legyenek b�r blues-, jazz-, pop- vagy egy�b zen�szek. A lista szinte v�gtelen, a legink�bb impoz�ns nevek k�z�tt Cassandra Wilson, Ben Harper, a Rolling Stones, a Led Zeppelin, a Cowboy Junkies, Eric Clapton, vagy a Red Hot Chilli Peppers egyar�nt fellelhet�. Egyedi git�roz�si technik�j�t k�l�nleges szemin�riumokon oktatj�k, a harmincas �vek vil�g�t �s a feket�k korabeli helyzet�t t�kr�z� dalsz�vegei irodalmi kurzusok t�rgy�t k�pezik, neve hallat�n minden valamire val� git�ros, a blues vagy a jazz ir�nt elhivatott zenebar�t a f�ldig borul. �let�tja archet�puss� v�lt: � a t�r�l metszett g�niusz, aki nyomorult k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, rengeteget szenvedett a ny�lt, er�szakos cselekedetekben is megnyilv�nul� rasszizmust�l, szint�gy nem keveset saj�t neh�z term�szet�t�l, de folyamatosan �s elk�peszt�en magas szinten alkotott, m�g csak egy f�lt�keny f�rj el nem tette l�b al�l.

A h�szas �vek v�g�n maga is �tra kelt, bej�rta Mississippit, jellegzetes, er�teljes �neke �s nagyszer� git�rj�t�ka a deltavid�k sok sz�rakoz�hely�n volt hallhat�. Eljutott a nagyv�rosokba is, St. Louis-ba, Detroitba, Chicag�ba. Az els� modern blueszen�sz volt, aki �tv�zte a Mississippi-delta vid�ki (country) blues st�lus�t a h�bor� el�tti id�szak nagyv�rosi blues�val. �letm�ve meghat�roz� hat�s� volt a h�bor� ut�ni chicag�i blues, a rock and roll �s �ltal�ban a rockzene kialakul�s�ra �s fejl�d�s�re.

Azt a mind�ssze 29 dalt, amely ut�na maradt - egy r�sz�k t�bb v�ltozatban -, �t felv�teli napon, 1936 november�ben �s 1937 j�nius�ban r�gz�tette 78-as fordulatsz�m� lemezekre. (�ll�t�lag felvett�k m�g egy harmincadik dal�t is, de azt�n nem tal�lt�k el�gg� szalonk�pesnek, �gy nem jelent meg - �s az�ta sem ker�lt el�.)

Egy �vvel k�s�bb az italt �s a n�ket igencsak kedvel� fiatalembernek �pp e k�t "dolog" lett a v�gzete: a korabeli besz�mol�k szerint 1938. augusztus 13-�n a Mississippi �llambeli Greenwood egyik iv�j�ban szemet vetett a kocsm�ros feles�g�re. A f�rfi ezt nem n�zte j� szemmel, �s m�rget kevert az ital�ba. Robert Johnson h�rom nappal k�s�bb - nagy szenved�sek ut�n - meghalt. Huszonh�t �vet �lt - annyit, mint Jimi Hendrix, Janis Joplin �s Jim Morrison.

A 29 felv�telt j�val k�s�bb k�t nagylemezen, 1961-ben �s 1970-ben kiadta a Columbia lemezt�rsas�g, majd 1990-ben k�t CD-n, sz�p �s tartalmas k�s�r�f�zettel megjelent a "The Complete Recordings" c�m� doboz, �sszesen 41 felv�tel, teh�t az eml�tett v�ltozatokkal kieg�sz�tve. Larry Cohn producer a megjelen�skor adott nyilatkozat�ban k�r�lbel�l 20 ezer eladott p�ld�nyra sz�m�tott, Robert Johnson ugyanis - b�rmekkora becs�lete volt is a h�l�s zen�szut�kor szem�ben - akkoriban �pp nem volt "divat". A dupla CD azonban r�vid id� alatt csaknem f�lmilli� p�ld�nyban kelt el, a munk�ban lelkes, de az eredm�nyt illet�en kishit� producer pedig 1991-ben Grammy-d�jat kapott �rte. Robert Johnson �jra "divatba j�tt" a nagyk�z�ns�g k�r�ben.

A muzsikusok sz�v�b�l azonban sohasem t�vozott. Eric Clapton, aki lemezein �s koncertjein m�ig j�tssza nagy p�ldak�p�nek j� n�h�ny dal�t, s�t, 2004 m�rcius�ban Me and Mr. Johnson c�mmel 14 szerzem�ny�t tartalmaz� albummal tisztelgett a mestere el�tt, egy hely�tt �gy nyilatkozott: "Robert Johnson sz�momra a valaha �lt legfontosabb bluesmuzsikus. Zen�je szerintem ma is a leger�teljesebb ki�lt�s, amelyet az emberi hangban megtal�lhatunk. Az egyetlen hozz� foghat� a modern id�kben Jimi Hendrix volt."

 

Diszkogr�fia

Dalsz�vegek

Dalai

Feldolgoz�sok

K�pek

Zene