T�rt�net�nk a negyvenes �vekben kezdõdik - ekkor l�tt�k meg ugyanis a napvil�got a fõszereplõk. Sz�r�nyi Szabolcs nyitotta a sort 1943-ban, õt Levente �ccse k�vette 1945-ben. Br�dy J�nos, N�meth Oszk�r �s Koncz Zsuzsa 1946-ban csatlakozott a h�bor� ut�ni elsõ nemzed�khez. Õket n�mi lemarad�ssal k�vette M�ricz Mih�ly 1948-ban, v�g�l pedig Tolcsvay L�szl� z�rta a sort - õ m�r a boldog �tvenes �vek gyermekek�nt, hiszen 1950-ben sz�letett.

A sz�linapokat sz�mon tart�k kedv��rt �lljanak itt a pontos sz�let�si d�tumok:
Sz�r�nyi Szabolcs - 1943. szeptember 23., Sz�r�nyi Levente - 1945. �prilis 26., Koncz Zsuzsa - 1946. m�rcius 7., Br�dy J�nos - 1946. �prilis 5., N�meth Oszk�r - 1946. okt�ber 5., M�ricz Mih�ly - 1948. m�rcius 1., Tolcsvay L�szl� - 1950. j�nius 24.

A legend�s hatvanas �vek esem�nyeit ehelyt nem r�szletezz�k - Koncz Zsuzsa Ki Mit Tud?-os felbukkan�s�t�l az Ill�s zenekar klasszikus form�ci�j�nak (Ill�s Lajos, P�sztory Zolt�n, Sz�r�nyi�k, Br�dy) t�nd�kl�s�n �t a Tolcsvay egy�ttes (k�sõbb Tolcsvay Tri�, m�g k�sõbb Tolcsvay�k �s a Tri�, ez ut�bbiban a tagok: B�la, L�szl�, Czip� Tibor, M�ricz Mih�ly �s N�meth Oszk�r) �d�tõ megjelen�s�ig �s sorozatos �talakul�saiig oly sok minden t�rt�nt akkoriban, hogy az embernek k�pr�zni kezd a szeme, ha a m�lt krist�lyg�mbj�be r�ved. A hõskorszak feldolgoz�s�t teh�t nagyvonal�an hagyjuk meg m�soknak - a sz�munkra val�ban fontos esem�nyek a hetvenes �vek elej�n kezdõdnek.

A magyar beatzen�t alaposan felbolygatj�k az �j �vtized nyit�ny�n v�gbement nagy v�ltoz�sok. Az egykori amatõr bar�ti t�rsas�gokb�l indult, idõk�zben befutott �s (majdnem) profiv� v�lt zenekarok komoly �talakul�son mennek �t ezekben az �vekben. Amikor 1971-ben az Omega �s a Metr� egy�ttesek vaj�d�s�b�l megsz�letik az LGT, az Ill�s m�g meglehetõsen stabil form�ci�nak tûnik. Kev�ssel k�sõbb viszont ezen a csapaton is mutatkozni kezdenek a kif�rad�s jelei. A prof�tikus Sz�r�nyi Levente 1975-ben �gy besz�l errõl:

"...t�ny �s val�, hogy az Ill�s egy�ttes komoly v�ls�gba ker�lt. Nem csak a legutols� idõkben, hanem m�r akkor, amikor m�g mindenki halleluj�zott k�r�l�tte. �n m�r akkor vil�gosan l�ttam, hogy ezt a t�rsas�got lehetetlen ilyen szinten sok�ig fenntartani. A levest nem lehetett �jra meg �jra felmeleg�teni, a leves elromlott. (...) Egy idõ ut�n nevets�gess� v�ltunk volna, ez biztos. (...) V�g�l teljesen nyilv�nval�v� v�lt elõttem, hogy ezt a korszakot le kell z�rni, be kell fejezni, mert k�l�nben a m�ltbeli eredm�nyeinket is t�nkresil�ny�tjuk." (Mikl�s Tibor: Keresem a sz�t, keresem a hangot...)

A helyzet pikant�ri�j�t fokozza, hogy az Ill�s�k �ltal j� ideje t�mogatott Tolcsvay egy�ttes - mely ekkor, p�ly�ja cs�cs�n Tolcsvay�k �s a Tri� n�ven szerepel - l�tv�nyosan "felnõ", �s produkci�ik �gy sz�nvonalban, mint n�pszerûs�gben m�r-m�r a kif�rad� Ill�s konkurrenci�j�v� kezdenek v�lni. Tolcsvay L�szl� eml�kezik:

"Dalokat m�g csak tudtunk volna �rni, de egy ponton az egy�ttes meg�llt a fejlõd�sben, �s ebben nem kis r�sze volt annak a felismer�snek, hogy a bar�ts�g �s a szem�lyes j� viszony ellen�re, a zenei hangv�tel hasonlatoss�ga k�vetkezt�ben riv�lis�v� v�ltunk az Ill�s egy�ttesnek, mellett�k viszont csak �r�k m�sodikok lehett�nk. Ez a furcsa, ellentmond� helyzet volt a megtorpan�sunk egyik oka. A m�sik ok az volt, hogy az egy�ttes�nk nem volt igaz�n j�. Hi�nyzott az egys�g (...) Mi ketten B�l�val a zenei elk�pzel�sek ter�n akkor m�r komoly ellent�tbe ker�lt�nk. �n m�r szintetiz�tort v�s�roltam, korszerû zenei hangz�st akartam el�rni, B�la pedig m�g mindig a n�pzenei st�lus megtart�sa mellett kardoskodott." (Mikl�s Tibor: Keresem a sz�t, keresem a hangot...)

Akadnak persze tov�bbi fesz�lts�gek is az eml�tett zenekarokon bel�l �s a zenekarokat k�r�lvevõ szf�r�ban - ezeket viszont m�r nem cs�cs�ljuk tov�bb. Fontosabbak n�luk azok a pr�b�lkoz�sok, amelyeknek a kialakult "csapat" - vagyis az Ill�s, Tolcsvay�k �s Koncz Zsuzsa - egy�tt tart�sa a c�ljuk. Elsõsorban Br�dy J�nos f�radoz�sainak k�sz�nhetõen alakul meg 1972-ben a KITT Egylet - vagyis Koncz, az Ill�s �s a Tolcsavy�k �s a Tri� k�z�s v�llalkoz�sa. R�vid fenn�ll�sa - �s egy politikai �zû letilt�st k�vetõ "st�di�fogs�g" h�napjai - alatt a KITT n�gy nagyszerû nagylemezt alkot, melyek 1973-74-ben jelennek meg. A Ne s�rjatok, l�nyok c�mû, �thangszerelt Ill�s n�t�kat tartalmaz� LP-t az�ta sem nyomt�k �jra. Ezt az unikumnak sz�m�t� albumot a j� szimat� k�z�ns�g azonnal az Ill�s b�cs�lemez�nek titul�lja - mint csakhamar kider�l, nem is alaptalanul. Az ugyanekkor napvil�got l�t� �j Koncz-lemez, a legend�s, r�vid ideig forgalmazott majd bez�zott Jelbesz�d album m�g egy�rtelmûen az ill�si hagyom�nyokat k�veti, azonban Sz�r�nyi Levente elsõ sz�l�lemeze, az elõzõekn�l nem kev�sb� jelentõs Utaz�s LP "m�r st�lust�r�s" - legal�bbis Ill�s Lajos szerint. (Szab� Ferenc interj�ja, N�pszabads�g, 1973. november 4.) Ezt az albumot m�r szinte kiz�r�lag a lassan form�l�d� �j g�rda tagjai k�sz�tik.

Ill�s Lajos 1973 õsz�n jelenti be egy�ttes�nek feloszl�s�t. Õ maga musicalszerz�sbe kezd, majd �tmenetileg visszavonul, a Sz�r�nyi Levente �ltal szervezett �j egy�ttes viszont folyamatosan az �rdeklõd�s k�z�ppontj�ban �ll. Az elsõ elk�pzel�sek szerint a Sz�r�nyi �s Tolcsvay testv�rek, valamint Br�dy J�nos �s N�meth Oszk�r lenn�nek a tagok. Hamarosan vil�goss� v�lik viszont, hogy Tolcsvay B�la nem �ll k�t�lnek - helyette M�ricz Mih�lyt szervezik be. Tolcsvay Laci �gy id�zi fel a "bandagr�ndol�s" f�rads�gos kabinetpolitikai h�z�sait:

"Amikor mi Levent�vel elhat�roztuk, hogy egy�tt fogunk dolgozni, arra gondoltunk, hogy a k�t egy�ttesbõl a legjobbak bevon�s�val csin�lunk egy �j zenekart. J�, de kik legyenek benne? Nyilv�nval� volt, hogy Levente mellett Szabolcs �s Br�dy Jancsi az Ill�s egy�ttesbõl, k�z�l�nk pedig B�la, N�meth Oszi �s �n. Nekem kellett puhatol�znom a sr�cokn�l, hogy mi a v�lem�ny�k egy ilyen v�ltoz�sr�l. Eml�kszem, V�cott j�tszottunk, �s a mûsor sz�net�ben beh�vtam az �lt�zõbe B�l�t �s Oszit, �s elmondtam nekik mindent õszint�n. Elmondtam, hogy v�lem�nyem szerint meg�lltunk a fejlõd�sben. Az Ill�s egy�ttessel a tov�bbiakban sem tudjuk felvenni a versenyt: az egyetlen ki�t ebbõl a zs�kutc�b�l az, hogy a legjobb erõket �sszefogva �j n�ven, �j fel�ll�sban dolgozunk tov�bb. B�la azonnal nemet mondott. Kijelentette, hogy nem adja oda a nev�nket semmif�le �j szervezõd�s kedv��rt. (...) Levente abban biztos volt, hogy Oszk�rra �s r�m sz�ks�ge van. Oszi akkoriban rettenetesen t�rte mag�t, gyakorolt, igyekezett, õ mindenk�ppen megfelelt az elv�r�soknak. Egy hely azonban m�g mindig bet�ltetlen volt. B�l�t az utols� percig t�rt kapuval v�rtuk volna, de õ nem j�tt. �gy ker�lt azt�n M�ricz Misi a zenekarba, az �n javaslatomra. Mellette sz�lt muzikalit�sa, a j� �nekhangja, bel�p�s�vel megalapozottnak l�tszott a n�gy sz�lam� vok�lis hangz�s lehetõs�ge. (...) �gy j�tt l�tre a Fonogr�f egy�ttes." (Mikl�s Tibor: Keresem a sz�t, keresem a hangot...)

Egy sz�, mint sz�z, 1973 legv�g�n - a f�ma szerint szilveszter napj�n - �ssze�ll az �j csapat, mely a kereszts�gben a Fonogr�f nevet kapja. A tagok: Sz�r�nyi Levente: �nek, git�rok, n�hanapj�n hegedû; Sz�r�nyi Szabolcs: �nek, basszusgit�r; Br�dy J�nos: pedal steel git�r; Tolcsvay L�szl�: �nek, billentyûs hangszerek, git�rok, sz�jharmonika (�s m�g ami a keze �gy�be ker�l); M�ricz Mih�ly: �nek, git�rok �s N�meth Oszk�r: dob, �tõhangszerek. M�r a fel�ll�skor vil�gos, hogy z�rt alkot�i k�z�ss�grõl van sz�, akik saj�t szerzem�nyeiket fogj�k j�tszani. Zeneszerzõi amb�ci�i az egy�ttes valamennyi tagj�nak vannak, a sz�veg�r�s viszont csaknem kiz�r�lag Br�dy J�nos privil�giuma lesz. Kor�ntsem tûnik ilyen egy�rtelmûnek, hogy a csapat folytatja az Ill�s-korszak hagyom�nyait, �s sz�rnyai al� veszi Koncz Zsuzs�t - a Br�dy �s Koncz k�z�tti bar�ti sz�lak azonban t�ls�gosan erõsek ahhoz, hogy ez a kapcsolat megszakadhasson.

Hogy mi a Fonogr�f n�v eredete? A v�jtf�lûek eml�kezhetnek r�, hogy Fonogr�f volt a c�me az egykori Ill�s klub kiadv�ny�nak, melyet "Tini" szerkesztett. A sz�hoz persze m�s k�pzetek is tapadnak: Bart�k �s Kod�ly n�pzenei gyûjtõmunk�j�t�l kezdve a sz�zadeleji "boldog b�keidõk" hangulat�ig sz�les az asszoci�ci�k palett�ja. Az egy�ttes megindul� p�lyafut�sa ak�r a "fonogr�f" sz�ba csomagolt hangulat- �s gondolatvil�g fokozatos kibont�s�nak is tekinthetõ...

A Fonogr�f t�rt�net�nek elsõ �t �ve p�ratlanul produkt�vnak bizonyul. Gyakorlatilag �vente �llnak elõ �j nagylemezzel, �s Koncz Zsuzs�nak is hasonl� rendszeress�ggel k�sz�tenek albumokat. Mindemellett szinte folyamatosan koncerteznek Magyarorsz�gon �s a "szocialista blokk" �llamaiban, de eljutnak Nyugat-Eur�p�ba �s Kub�ba is. A csapat k�ts�gk�v�l a legjelentõsebb magyar zenekarok k�z� tartozik - egyszerûen nem lehet r�juk nem odafigyelni.

Az idõszakot persze hiba lenne folyamatos, megszak�t�s n�lk�li diadalmenetk�nt aposztrof�lni. A zenekarnak a kezdetektõl fogva komoly akad�lyokat kell lek�zdenie. Az Ill�s szisztematikus felõrl�s�ben el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett �llami appar�tus a Fonogr�fot sem hagyja b�k�n. Sz�vegeiket folyamatosan cenz�r�zz�k, fell�p�seiket nem egyszer ellehetetlen�tik. A sors ir�ni�ja ugyanakkor, hogy sok rajong� nagyon nehezen bocs�tja meg az egykori l�zad� b�lv�nyok - elsõsorban "Levi" �s "Tini" - �rezhetõ konszolid�l�d�s�t, mely alkot�saikon is nyomot hagy. Id�zet egy rajong�i lev�lbõl:

"Szerbusz "TINI"! Meggyõzõd�sem az, hogy Te, aki olyan ragyog� verseket tudsz �rni, mint a Mi�rt hagytuk, hogy �gy legyen? vagy a Ha �n r�zsa voln�k - mely ut�bbi irodalmi remekmû t�bbek szerint -, megel�gszel ezzel a "fonogr�f" st�lussal. K�rlek sokunk, hidd el, nagyon sokunk nev�ben, akik �rtett�nk, �lvezt�nk, tisztelt�nk Benneteket - menj vissza az Ill�s zenekarba!" (D. J�nos levele, Koltay G�bor: Sz�r�nyi-Br�dy)

1974-ben l�t napvil�got az elsõ Fonogr�f album. A lemez meglepõen kiforrottnak tûnik, fõleg m�s hazai "supergroup"-ok elsõ alkot�saihoz hasonl�tva. Az egy�ttes sp�ci n�vjegyet tesz le a magyar k�nnyûzene asztal�ra: rockzene a jav�b�l, melynek n�mi country �s blues k�r�t�s ad speci�lis zamatot. Az LP m�ig legnagyobb sl�gere, az Elsõ villamos (Tolcsvay-Br�dy) �s a k�r�l�tte kibontakoz� vita j�l illusztr�lja a Fonogr�f nagy dilemm�j�t:

"[Tolcsvay L�szl�:] Tudod, amikor elkezdt�k a lemezanyagot �ssze�ll�tani, akkor ez a dal m�g �gy szerepelt, mint "a Laci e-mollos lass� sz�ma". Amikor azt�n megkaptam Br�dyt�l a sz�veget, egyszerûen nem hittem a szememnek. Addig el sem tudtam k�pzelni, hogy erre a zen�re ilyen csod�latosan sz�p sz�veget lehet �rni." (Mikl�s Tibor: Keresem a sz�t, keresem a hangot...)

"...helyet kaptak rajta [az albumon] olyan gyenge, mesterk�lt produkci�k is, mint (...) az Elsõ villamos. Jellemzõ, hogy a magyar popzene egyik kritikusa az album tal�n legrosszabb darabj�r�l az �rja: "Az Elsõ villamos a magyar beatsanzon ritka �rt�kû gy�ngyszeme." " (Dalia L�szl� cikke, Magyar Ifj�s�g 1975. november 14.)

"[Sz�r�nyi Levente:] am�g (...) 1967 t�j�n teljesen ny�ltan, hat�rozottan arr�l �nekelt�nk, hogy nem akarok �llni, ha futnak a percek, nem akarok �llni, ha fordul a F�ld, addig 1975-ben tal�n ennek is lehet megfelelõ p�ld�t tal�lni, de mindenk�ppen ellenpontja van csak. T�rt�netesen az Elsõ villamos-ra gondolok, arra a sorra p�ld�ul, hogy "a korl�t l�ncainak dõl a csillag�sz." Mind a k�t mondat az elemz�s sor�n kiadja a mondanival�j�t, csak �ppen a k�z�ns�g az elsõt meg�rtette, mert hiszen teljesen h�tk�znapi nyelven kijelentett valami volt, addig az a verssor amit az elõbb id�ztem (...) tulajdonk�ppen �rthetetlen a k�z�ns�g sz�m�ra." (Koltay G�bor filminterj�ja, Koltay G�bor: Sz�r�nyi-Br�dy)

A k�z�s mûv�szi elk�pzel�sekbõl �s a tagok k�z�tti bar�ts�gb�l fakad� energiaforr�s ugyannakkor szinte kimer�thetetlennek l�tszik. Az Fonogr�f muzsik�j�nak �rzelmi �s intellektu�lis t�lt�se frapp�ns v�lasz mindazoknak, akik hajlamosak az ajakbiggyeszt�sre. Az elk�telezetts�get �s az alkot� energi�kat bizony�tj�k Sz�r�nyi Levente szavai:

"...kibõv�ltek a hangszeres �s vok�lis lehetõs�geink. A "Ne v�gj ki minden f�t" vagy a "Vid�ki kisl�ny" sz�momra ugyanazt a st�lust, ugyanazt a zenei vil�got k�pviseli, mint "Az utc�n" c�mû elsõ dalunk. A Fonogr�f, a l�trej�tt egy�ttes, az az �j, az szerzõk �s az elk�pzel�sek nem v�ltoztak. M�sk�pp sz�lalunk meg, frissebben, �tletesebben, most m�r mindenki hozz� tud tenni valamit, de ez nem jelent st�lusv�lt�st. Lehet, hogy a hard rock h�vei megõr�lnek a pip�t�l, amikor le�l�nk a sz�napdon �s akusztikus git�rokkal kezd�nk j�tszani, de mi szeretj�k az egyszerû, tiszta, õszinte hangulatokat. A hard rock bebetonozza az embert. Nem csak a zen�szeket, a k�z�ns�get is abszol�t passz�vv� teszi. Ut�lom az �rzelmi �s gondolati passzivit�st, �s nem akarom, hogy mi is erre k�nyszer�ts�k a gyerekeket. A mag�t�l �rtetõdõ term�szetess�get, egyszerûs�get a legnehezebb el�rni: azt, hogy a k�z�ns�g �gy �rezze, hogy ezt õk is kital�lhatt�k volna, ez olyan, mint ha õk �nekeln�k, az õ daluk lenne." (Mikl�s Tibor: Keresem a sz�t, keresem a hangot...)

A Fonogr�f mûhely�ben gõzerõvel folyik a munka. 1975-re napvil�got l�t a m�sodik saj�t LP is (Na mi �js�g, W�gner �r?), �s az �v v�g�re m�r a harmadik nagylemezt adj�k ki, amit Koncz Zsuzs�nak k�sz�tett az egy�ttes. (Gyerekj�t�kok, Kert�sz leszek, Ne v�gj ki minden f�t!) K�zben hossz� turn�kat tartanak idehaza, �s �tnak indulnak "a Szerj�zsa minden ir�ny�ba", azaz megj�rj�k Lengyelorsz�got �s az NDK-t, ahol a koncerteken k�v�l felv�teleket is k�sz�tenek. (Az az�rt megjegyzendõ, hogy Koncz Zsuzs�t ebben az idõszakban m�r nem a Fonogr�f, hanem a Kor�l egy�ttes k�s�ri koncertjein.) A korszak cs�cspontja tal�n az 1976-os �v, amikor a m�sodik Koncz verslemez mellett napvil�got l�t a harmadik Fonogr�f album. A magyar k�ltõk megzen�s�tett alkot�sait felvonultat� ...elmondom h�t mindenkinek c�mû Koncz Zsuzsa LP ig�nyess�ge �s az FG-4 nagylemez mûv�szi koncepci�ja egyszerûen mag�val ragad�. Az ut�bbir�l m�g a kritika is a p�tosz hangj�n sz�l:

"Az FG-4-nek t�bb�-kev�sb� �sszef�ggõ dalai egy fantasztikus ûrutaz�sra visznek. Sz�p, szimfonikus nagyzenekarra �rt kompoz�ci�jukb�l (a Perludiumb�l), mint sz�nes f�stfellegeket kibocs�t�, f�ldtõl elrugaszkodott rak�ta - f�lsz�rnyal a rock ritmusok energiahordoz�it�l hajtott muzsika. Fonogr�f�k fõ t�m�ja - megalakul�suk �ta - egy visszavonhatatlanul elveszett �rt�krendszer ut�ni borong�s nosztalgia, amely n�h�ny sz�p megval�sul�s ut�n (...) kezdett unalmass� v�lni, �res p�zz� merevedett. Most viszont az ûrutaz�s elidegen�tõ k�zeg�n kereszt�l k�zvetve t�r fel ez az alap�rz�s. S ez a t�vols�gtart�s meghozta a nosztalgi�n fel�lemelkedõ igazi mûv�szet hangj�t. A t�bb �ves elt�volod�s ut�n - �talakulva, �j, �n�ll� t�nusokban, sz�nekben - megint fel-felcsillan a gy�ny�rû "ill�si hang", amely �lland�, kit�r�lhetetlen jelenl�t�vel tudatunk m�ly�re s�llyedt." (Kõb�nyai J�nos cikke, Esti H�rlap 1977. febru�r 28.)

H�h... "Ember, t�rj h�t vissza a f�ldre!" Folytassuk az esem�nyek g�rget�s�t! Az 1977-es esztendõt kubai turn�, no meg k�t tov�bbi nagylemez teszi eml�kezetess�: az Edison Fonogr�f Album �s a Koncz Zsuzsa X. �s, b�r a hivatalokkal folytatott iszapbirk�z�s v�ltozatlanul folytat�dik, a Koncz Zsuzs�nak adom�nyozott Liszt Ferenc d�j - melyet Presser G�borral egyidõben, a mûfajban elsõk�nt vehetnek �t - tal�n apr� jelz�sk�nt is felfoghat�: a rockzene legjobbjai esetleg m�gsem d�ngettek hi�ba bizonyos falakat.

1978-ban az �tk�zben album robban nagyot. Ezen a nagylemezen, mely Br�dy szerint "kimondottan a m�nak k�sz�lt" szokatlan, m�r-m�r az Ill�s-korszakot id�zõ t�lt�s �s nyers erõ munk�l - mint ha a csapat minden erej�t �sszeszedve ind�tana rohamot - saj�t maga felr�z�s�ra is. A nagy h�v azonban m�r nem fûti sok�ig a band�t. Az �t�dik egy�tt t�lt�tt �v fel� halv�nyulni l�tszik az egykor kikezdhetetlen csapategys�g - a bennfentesek elsõsorban Sz�r�nyi-Tolcsvay �s Fonogr�f-Koncz t�r�svonalakr�l v�lnek tudni -, �s mint ha �rv�ny�ket veszten�k a mûv�szi megnyilv�nul�sok kor�bbi form�i. �gy tûnik, a Fonogr�f el�rte azt, ami hazai p�ly�n el�rhetõ, a k�z�s k�lf�ldi siker pedig legal�bbis bizonytalannak l�tszik. A szerzõ tagok m�s-m�s v�llalkoz�sban b�znak: Tolcsvay, Br�dy �s M�ricz Hal�sz Jutk�nak �r �jabb nagylemezt (Amikor �n m�g kisl�ny voltam), m�g Sz�r�nyi Adamis Ann�val Kov�cs Katinak k�sz�t albumot (�letem lemeze). Sz�r�nyi �s Br�dy bekapcsol�dik Zor�n harmadik sz�l�lemez�nek elõk�sz�leteibe, "Tini" ezen k�v�l saj�t dalokat szerez �s egysz�lgit�ros elõad�i estekbe kezd a V�rsz�nh�zban. �rthetõ, hogy egym�s "k�l�n�tjait" a tagok nem fogadj�k kit�rõ lelkesed�ssel, de a kezdeti zs�rt�lõd�sek ut�n mindenki sz�m�ra vil�goss� v�lik, hogy az �tk�zben-nel lez�rult a Fonogr�f egy�ttes elsõ, legintenz�vebb korszaka, �s az eleddig szorosan �sszetart� egy�ttesbõl laz�bb alkot�i �s elõad�i k�z�ss�g kezd form�l�dni. Ellenõrizhetetlen h�rek szerint egy sz�p szilveszteri est�n, pontosan hat �vvel a megalakul�s ut�n a tagok emelkedett hangulatban b�cs�t is intenek egym�snak, �s bar�tilag feloszlatj�k a band�t. A h�rt persze hivatalosan nem jelentik be - no de ez furcsa is volna, hiszen m�g nagyon is mûk�dik a zenekar... Mindenesetre a tûzh�z k�zel �ll�k tudj�k, hogy sz�p lassan "a dolgok v�gleg �talakulnak"...

Hogy mi a Fonogr�f lass� �talakul�s�nak oka? Nyilv�n van igazs�g a sokat id�zett t�telekben, melyek szerint az egy�ttes nem tudta t�retlen�l tov�bbvinni az Ill�s t�rsadalmi �r�ks�g�t, nemigen tal�lta meg a hetvenes �veknek megfelelõ mûv�szi kifejez�si form�kat. Tal�n az is igaz, hogy az �vek a tagok �s rajong�ik f�l�tt sem m�ltak el nyomtalanul. Az egykori tin�dzserek szolid harmincasokk� vedlettek, a fiatalabb koroszt�lyok pedig kev�sb� tûntek fog�konynak a csapat st�lus�ra. Maga a mûfaj is �talakul�son ment kereszt�l a hetvenes �vekben - az egykori beat �s rock �szrev�tlen�l "pop"-p� form�l�dott �t - ebbe pedig a Fonogr�fnak nemigen akar�dzott betagoz�dnia.

A hetvenes �vek v�ge fel� sokaknak okoz csal�d�st a csapat halv�nyul� szerepl�se. Nem csak a rajong�k �s kritikusok tûnnek ki�br�ndultnak, hanem maguk a muzsikusok is. Br�dy J�nos mondja 1978-79-ben:

"Nem tudom, hogy kinek akarok �nekelni. Az az �rz�sem, hogy mindenkinek, aki hajland� meghallgatni. (...) [annak idej�n] Volt egy olyan k�z�ns�g, amelyik megv�lasztott minket a saj�t k�pviselõj�nek. �n egy�ltal�n nem �rzem, hogy megv�lasztott volna valaki is arra a szerepre, amelyet most bet�lt�k. Nem tudom, hogy kinek a nev�ben besz�lek. Az�rt mondom, hogy mindenkinek, aki meg�rt engem. Ma m�r nem tudom, ki az." (N�vai Anik� r�di�interj�ja, Fonogr�f �tk�zben)

"...sokat besz�lgett�nk arr�l, hogy r�nk itt, Magyarorsz�gon mekkora sz�ks�g van. �s az a furcsa helyzet alakult ki, hogy �gy �rezz�k, mint ha a Fonogr�f egy�ttes m�r nem k�pviseln� igaz�n se a mûfajt, se a dolgokat, amik t�rt�nnek, mintha a Fonogr�f ut�n igaz�n csak k�lf�ld�n �rdeklõdn�nek. J� zenekar vagyunk, ezt senki sem vitatja, de �gy �rezz�k, hogy senki se �reklõdik k�l�n�sen itthon azut�n, amit csin�lunk." (D�m L�szl� r�di�interj�ja, D�m L�szl�: Rocksz�mla)

Tal�n megengedhetek annyit magamnak, hogy lejegyezzem: az eltelt h�sz �v t�vlat�b�l m�r kiss� m�sk�pp festenek a dolgok. A Fonogr�f �ltal l�trehozott mûv�szi �rt�kek hitelesnek �s maradand�nak bizonyultak. Tal�n f�j�, hogy az egy�ttesnek f�nykor�ban nem siker�lt nagyobb n�pszerûs�gre szert tennie, �s p�ly�j�t t�retlen�l folytatnia - ezek azonban m�sodlagos dolgok. Az �letmû korszakos �s hozz�f�rhetõ - ezt szolg�lja Fonogr�fia is!

Az 1979-tõl 1984-ig tart� idõszak a Fonogr�f t�rt�net�ben egy sokfel� el�gaz� f�hoz hasonl�that�. A legfontosabb �gak: a fantasztikus sikerû A Koncert �s Istv�n, a kir�ly rockopera, a tagok �s Koncz Zsuzsa sz�l�lemezei, a k�lf�ldi produkci�k �s v�g�l k�t remekbeszabott album: a Jelenkor �s A B�cs� - mely ut�bbi az eg�sz korszakot �s egyben Sz�r�nyi Levente sz�npadi p�lyafut�s�t lez�r� koncertsorozat mement�ja.

Tal�n szents�gt�r�snek hat, de megkock�ztatom: a Fonogr�f hetvenes �vek v�gi "visszavonul�s�b�l" r�vid t�von senki sem profit�l annyit, mint Koncz Zsuzsa. Mivel az egy�ttes sz�p lassan letesz �nmaga menedzsel�s�rõl, a tagok minden kor�bbin�l nagyobb figyelmet szentelhetnek Zsuzsa aktu�lis lemezeinek. A st�di�munk�knak meg is van az eredm�nye: 1979-ben boltokba ker�l a Valahol c�mû Koncz lemez, amelyrõl kiz�r�lag felsõfok� jelzõkkel lehet besz�lni. A k�t �vvel k�sõbbi Koncz album, a Menetrend szint�n mestermunka - egyed�l az kelt vele kapcsolatban n�mi meg�tk�z�st, hogy ezen a lemezen kiz�r�lag Tolcsvay-Br�dy szerzem�nyek szerepelnek. Sz�r�nyi Levente az�ta sem kompon�lt �j sz�mot Koncz Zsuzs�nak - hol vannak m�r az egykori ihletett duettek? - �s voltak�ppen ez a lemez jelzi Zsuzsa akt�v Fonogr�f-korszak�nak v�g�t is. Koncz ugyan k�zeli munkakapcsolatban marad az egy�ttes tagjaival - a k�sõbbiekben Tolcsvay, Br�dy �s M�ricz mellett Sz�r�nyi Szabolcs is �r neki sz�mokat, de az �nekesnõ fell�p�sei �s lemezei imm�r nem viselik a "Fonogr�f produkci�" embl�m�t. Az 1984-es Konczert lemezen p�ld�ul alkalmi koncertzenekar k�s�ri Konczot - a tagok k�z�tt ott van M�ricz Mih�ly, N�meth Oszk�r �s a KFT egy�ttes k�t tagja: Bornai Tibor �s II. Lengyelfi Mikl�s is.

Koncz Zsuzs��n�l kev�sb� l�tv�nyos, de hozz� hasonl�an szimpatikus Hal�sz Jutka p�lyafut�sa, amely szint�n a Fonogr�f t�mogat�s�val folytat�dik. Jutka lemezein (M�kosr�tes, Helikoffer), fell�p�sein, t�v�mûsoraiban, meg-megcsillan a Fonogr�f r�gi, felhõtlen m�k�z� hangulata.

Koncz Zsuzsa �s Hal�sz Jutka mellett a Fonogr�f egy�ttes tagjai is jelentkeztek sz�l�albumokkal. 1980-ban egyszerre j�n ki Sz�r�nyi Levente �s Br�dy J�nos sz�l�lemeze, Hazat�r�s ill. Hungarian Blues c�mmel. Term�szetesen mindk�t albumot a Fonogr�f egy�ttes jelzi, de ezen, �s az eml�kezetes, Szyksznian Wanda �ltal k�sz�tett portr�-bor�t�kon k�v�l a k�t lemeznek nem sok k�ze van egym�shoz. Sz�r�nyi lemeze n�pzenei ihltetetts�gû unikum, Br�dy� a V�rsz�nh�zban j�tszott "rocksanzon" programot - "Tini" m�ig legismertebb dalait - r�gz�ti. (Szem�lyi igazolv�ny, F�ldv�r fel� f�l�ton, Mama, k�rlek stb.) A "Fonogr�f-vegy�let" �jabb komponense csap�dik ki vegytiszt�n 1983-ban, amikor megjelenik Tolcsvay L�szl� elsõ sz�l� LP-je, a V�rd ki az idõt! Az album bemutat�ja a budapesti KEK-en nem v�rt meglepet�st tartogat: a mûsor v�g�n sz�npadra l�p az �lõben m�r j� ideje nem hallott Fonogr�f! Ez a csapat egyik utols� koncertje.

Az egy�ttes h�rom meghat�roz� tagja k�z�l Br�dy bizonyul a legsikeresebb sz�l�elõad�nak. Az �ltala k�pviselt zenei �s gondolati minõs�g m�r a V�rsz�nh�z-beli elõad�sokon h�l�s fogadtat�sra tal�lt.

"A levegõ Br�dy J�nos estj�n melegszik fel igaz�n, pedig k�zismert versit �s dalsz�vegeit �nekli. De ezt egyetlen git�rral teszi, a megawattok dobh�rtyarepesztõ ereje n�lk�l, s ettõl sorai sz�nesednek, �rnyal�dnak, gondolatokkal tel�tõdnek... (...) Az jutott, eszembe, ha Tin�di Lantos Sebesty�n ma �r�-olvas� tal�lkoz�t tartana, hasonl� hangulat� est j�nne l�tre." (Simonffy Andr�s cikke, �let �s Irodalom 1978. m�rcius 24.)

Sokak szerint a magyar rockzene legf�j�bb, neuralgikus pontja a "vil�gsiker" elmarad�sa, vagyis az a t�ny, hogy egyetlen egy�ttesnek sem siker�lt �t�tõ sikert el�rnie az igaz�n fontos angol-amerikai piacon. Zen�szkoll�g�ikhoz k�pest a Fonogr�f tagjai mindig is meglehetõsen szkeptikusan viszonyultak ezekhez az �br�ndokhoz. A hetvenes �vek v�g�re õk is elmondhatj�k magukr�l, hogy v�gigturn�zt�k teljes Eur�p�t, de j�l tudj�k, hogy ez nem egyenlõ a befut�ssal. Br�dy J�nos - saj�t bevall�sa szerint - m�r a kezdtektõl lemond� volt a t�m�ban:

"Az Ill�s zenekar a maga jelens�g�vel szerintem egy�rtelmûen reprezent�lta, hogy egy magyar egy�ttesnek nincsen igazi lehetõs�ge k�lf�ldi sikerek el�r�s�re. P�lda �rt�kû volt a p�lyafut�sa. Egy magyar egy�ttesnek nem az a rendeltet�se, hogy k�lf�ld�n befusson." (D�m L�szl�: Rocksz�mla)

"Savany� a szõlõ" - mondhatn�, aki nem ismeri Br�dyt. Mindenesetre a hetvenes �vek v�g�n - nyolcvanas �vek elej�n a Fonogr�fot is meglegyinti a nemzetk�zi siker szele, m�ghozz� akkor, amikor idehaza m�lypontra ker�l az egy�ttes. Ebben a helyzetben az MHV mesterked�seinek k�sz�nhetõen �rkezõ aj�nlat a United Artists kiad�t�l val�ban elõremutat�nak tûnik. Õk a Fonogr�fot, mint country-egy�ttest k�v�nj�k eladni Angli�ban, �s ennek szellem�ben dobnak piacra tõl�k egy kislemezt, melyen a zenekar a Lev�l a t�volb�l �s a Mondd, hogy nem haragszol r�m angol �tirat�t j�tssza. Az SP Hollandi�ban is napvil�got l�t a Philips kiad�s�ban. A "hadmûvelet" viszonylagos siker�n felb�torodva a Hanglemezgy�r �ssze�ll�t egy nagylemeznyi anyagot, mely megjelenik t�bb nyugat-eur�pai orsz�gban (The Best in Country and Eastern) �s Magyarorsz�gon is (Country and Eastern), 1980-ban. Az egy�ttes erre az albumra sem igen szerez �j sz�mokat - k�t kiv�tellel a r�gi n�t�k �tiratai kapnak rajta helyet. A v�rt siker, �s �gy a rem�lt folytat�s azonban az �tt�r�si k�s�rlet seg�t�s�sre szervezett eur�pai turn�sorozat ellen�re is elmarad... Egy�bk�nt �rdemes egym�s mell� tenni az eml�tett LP-t �s a hasonl� hangulat�, de magyar nyelvû Fonogr�f Country Albumot (1979.) Ha az eredeti Br�dy versek �s a sablonos giccs� sil�nyodott angol �tiratok k�z�tt zongor�zni lehetne a k�l�nbs�get...!

Az egy�ttes v�g�l is napirendre t�r af�l�tt, hogy nem h�d�tott�k meg a vil�got -1980-81 fordul�j�n enn�l mer�szebb elk�pzel�sek foglalkoztatj�k õket. Koltay G�bor kezdem�nyez�s�re 1981. m�rcius 26-�n egy Nemzeti Sportcsarnok-beli koncert (A Koncert) erej�ig ism�t �ssze�ll az Ill�s egy�ttes. Elõzenekarok: a Fonogr�f (Koncz Zsuzs�val), valamint Tolcsvay�k �s a Tri�. M�r a koncert elõk�sz�letei is szinte hiszt�rikus hangulatban zajlanak, a produkci� pedig minden k�pzeletet fel�lm�l. A Koncert film- �s dupla (eredetileg tripl�nak sz�nt) LP v�ltozata csak szeg�nyes �zel�tõt ny�jthat arr�l az est�rõl, amire a r�sztvevõk �gy eml�keznek:

"Lassan telik a sz�net. F�lidõben m�r mindenki a hely�n. Vastaps. "Ill�s, Ill�s" ki�lt�sok. Egy alkalmi k�rus elkezdi: "�jra itt van a nagy csapat"... �s �sszecsapj�k a mancsaikat. Azt�n hirtelen els�t�t�l a Sportcsarnok �s �t fiatalember, �t r�gi bar�t �ll a sz�npadon... �s elkezdik. Villogni kezd az ezer sz�nes �gõ: Ill�s, Ill�s. Vastaps. Amikor megsz�lal az "�h, mondd!" vis�t, tapsol, nevet, �r�l mindenki �s �nekel. (...) Koncz Zsuzsa Ha �n r�zsa voln�k-j�t nem tudja el�nekelni. Br�dy siet a seg�ts�g�re. (...) Az utols� versszakn�l egy emberk�nt �nekel a k�z�ns�g, m�r a git�rk�s�ret sem kell (...) Vagy hatvan fok a teremben, de ki t�rõdik most ezzel. Ann�l is ink�bb, mert a hangulat k�tsz�z fokos. Good bye London... Az eg�sz est egy �sszef�ggõ vastaps. (...) Sz�r�nyi Levente a sz�npadon t�rdel, improviz�l vagy t�z percet, szakad r�la a v�z. (...) M�r a r�ad�s percei peregnek. Senki sem mozdul a k�z�ns�g soraib�l. Vastaps... "Gyertek ki, gyerket ki!" �s kij�nnek. Boldogok, mosolyognak, �ssze�lelkeznek. V�g�l egy l�rai dal a b�cs�: Eml�k M-nek... "Ez a dal csak egy eml�k, egy valom�s..." " (T�r�k Ferenc cikke, Magyar Ifj�s�g, 1981. �prilis 17.)

""S�rok, nevetek, meg vagyok hat�dva", mondta B.J. [Br�dy J�nos] a sz�npadon �llva. "Legyetek j�k, gyerekek!" - �s a zenekar elj�tszotta a L�gy j� kicsit hozz�m-ot. V.M. [V�mos Mikl�s] m�r nem volt gyerek (s m�g kev�sb� j�). De õ is s�rt, nevetett, meg volt hat�dva, csak�gy, mint valamennyien, akik beverekedt�k magukat a r�gi sportcsarnokba, vele egy�tt." (V�mos Mikl�s: Ha �n Br�dy voln�k)

A koncert v�get �rt, �s mi csendben elvonultunk. (...) Nosztalgia a sz�npadon �s a n�zõt�ren egyar�nt - nem k�ts�ges, nosztalgia, semmi m�s. �s tal�n b�k�sebb is ennyiben maradni. Hiszen, ha azt mondom, m�s volt, t�bb volt, csakis a magam nev�ben besz�lhetek. Nem tudhatom, mire gondolt az a korombeli n�zõt�rsam, aki csendben, egyetlen taps n�lk�l �lte v�gig az elõad�st, vagy az, aki csal�dostul j�tt, �s egy �sszeg�ngy�lt Ill�s-lobog�t tartott az �l�ben, de nem bontotta ki. Nem tudhatom, mi�rt nem bontott z�szl�t, �s mit siratott az a "sr�c", aki egy k�nnyet morzsolt el f�rfiasan. S ha azt mondom, egy nemzed�k szemben�z�se volt �nmag�val, sz�mad�s, lesz�mol�s az utols� ill�zi�kkal, akkor m�ris a v�g�rv�nyesen elcs�pelt, �rtelm�ktõl, jelentõs�g�ktõl megfosztott nagy szavak ingov�ny�ra l�ptem..." (B�res Attila cikke, IPM Magazin 1981. m�jus)

A Koncert nem csak a r�sztvevõ muzsikusok, hanem a Fonogr�f, mint egy�ttes p�lyafut�sa szempontj�b�l is fontos �llom�s. Az Ill�s zenekar �r�ks�g�nek nyomaszt� terhe v�gre leker�l a Fonogr�f v�ll�r�l. Ehhez persze az is sz�ks�ges, hogy a csapat egyre t�volabb ker�lj�n az eredeti rockzenekari koncepci�t�l, �s mindink�bb egyfajta alkot�i mûhelly� v�ltozz�k. Sz�r�nyi Levente m�g A Koncert elõtt nagyon kifejezõ hasonlatban besz�l errõl:

"�n az Ill�s egy�ttest �s a Fonogr�f egy�ttest egy olyan sz�tt�rt toj�shoz hasonl�tan�m, amelynek t�r�svonalai pontosan egybeillenek. Teh�t az Ill�s �s a Fonogr�f p�lyafut�sa v�g�l is egy teljes g�mbbe z�rhat�. Ami az Ill�snek j� volt, az nem j�tt �ssze a Fonogr�fnak, �s ford�tva, ami siker�lt a Fonogr�fnak, az term�szetszerûleg nem j�hetett �ssze annak idej�n az Ill�sn�l. (...) Tal�n szomor�an, de ink�bb t�rgyilagosan szeretn�m megjegyezni, hogy itt bez�r�dott az a bizonyos k�r." (D�m L�szl� r�di�interj�ja, D�m L�szl�: Rocksz�mla)

A Koncert sokat seg�t ennek a patthelyzetnek a felold�s�ban, �s tulajdonk�ppen elõk�sz�ti a korszak legfontosabb Fonogr�f-v�llalkoz�s�nak, az Istv�n, a kir�ly rockoper�nak a megsz�let�s�t.

A Sz�r�nyi-Br�dy szerzõp�ros elsõ sz�npadi alkot�sa a Kõmûves Kelemen c�mû rockballada, melyet 1981-ben a Pesti Sz�nh�zban mutatnak be, a Kormor�n egy�ttes k�zremûk�d�s�vel. Ennek siker�n felbuzdulva l�tnak hozz� 1982-ben egy r�gi elk�pzel�s, az Istv�n kir�lyr�l sz�l� nagyobb l�legzetû "rockopera" megalkot�s�hoz, melynek alapj�t az egykori tervezõt�rs, Boldizs�r Mikl�s idõk�zben elk�sz�lt Ezredfordul� c. dr�m�ja szolg�ltatja. A sok k�zremûk�dõ k�z�l elsõsorban a filmrendezõ-menedzser Koltay G�bor nev�t kell megeml�teni - õ az eml�kezetes A Koncert szervezõje �s a r�la k�sz�lt film rendezõje is. Nemesk�rty Istv�nnak, a MAFILM Budapest St�di� akkori vezetõj�nek is el�v�lhetetlen �rdemei vannak abban, hogy az �tletet t�mogat�sra m�lt�nak �t�lte. B�r Sz�r�nyi Levente szerint a darab "...csak repr�zeiben nyerte el azt a szereposzt�st, amit meg�rdemelt" (Herskovits Iv�n interj�ja, Z-Magazin 1996. �prilis), a fõszereplõ Pelsõczi L�szl� �s �nekhangja, Varga Mikl�s, Vikid�l Gyula (Kopp�ny) �s De�k Bill Gyula (Torda, a t�ltos) alak�t�sa sok�ig eml�kezetes marad.

Mag�t az alkot�st - az Istv�n, a kir�ly rockoper�t - aligha kell bemutatni valakinek is. A "hivatal pack�z�sait" kij�tszva 1983-ban, a budapesti V�rosligetben, az az�ta csak Kir�lydombk�nt emlegetett helysz�nen mutatj�k be a mûvet, �sszesen h�t alkalommal, t�bb, mint sz�zezer n�zõ elõtt. (Az elõad�sok pontos idõpontjai: augusztus 18., 19., 20., 21., 25., 26. �s 28.) 1984-ben a szegedi D�m t�ren, azt�n a Margitszigeti Szabadt�ri Sz�npadon �ll�tj�k sz�npadra a produkci�t, hasonl� sikerrel. A filmv�ltozatot 1984-ben mutatj�k be. Potom m�sf�l milli� n�zõ kiv�ncsi r� a mozikban, annak ellen�re, hogy aki szem�lyesen is l�thatta a darabot, az a filmv�ltozatot �ltal�ban gyeng�csk�nek titul�lja. Az "Istv�n" 1984-ben megjelenik dupla nagylemez form�j�ban is - ez sz�munkra az�rt k�l�n�sen �rdekes, mert a lemez nagyszerû zenei alapj�t elsõsorban a Fonogr�f egy�ttes j�tssza fel. Egy�bk�nt A Koncert-hez hasonl�an az Istv�n, a kir�ly is Ill�s-Fonogr�f produkci�nak tekinthetõ.

N�h�ny k�p, gondolat �s kritika a mûrõl:

"[Sz�r�nyi Levente:] R�g�ta ig�ny�nk, hogy a h�rom perces dalok lehetõs�geit kit�g�tsuk, esetleg nagyobb l�legzetv�telû mûveket kompon�ljunk, ahol gondolatainkat �sszetettebben tudjuk kifejezni. Csak eml�keztetni szeretn�k arra, hogy ilyen ig�nnyel �r�dott 1971-ben a Human Rights, az Emberi jogok orat�riuma, amely az �n. Feh�r lemezen jelent meg. (...) De ilyen ig�nnyel �rtuk �s mutattuk be a Pesti Sz�nh�zban 1982-ben a Kõmûves Kelemen c�mû rockballad�nkat, amelynek, azt hiszem, lelkes fogadtat�sa volt. (...) Mindig is arra t�rekedt�nk, hogy ne csak egy-egy j� lemezt, sz�npadi produkci�t, filmet csin�ljunk - b�r az�rt ez sem kev�s - hanem megk�s�relj�k "�ggy�" form�lni elk�pzel�seinket." (Fonogr�f �tk�zben)

"[Br�dy J�nos:] Az opera alapkonfliktusa a G�za fejedelem hal�la ut�n kialakult t�rt�nelmi helyzet, Istv�n �s Kopp�ny �sszecsap�sa. Kopp�ny a pog�ny hagyom�nyok k�pviselõje, m�g Istv�n az erõs, k�zpontos�tott, kereszt�ny hatalom megteremt�s�n f�radozik. Istv�n felismeri a t�rsadalmi halad�s sz�ks�gess�g�t, egy ideig b�zik abban, hogy b�k�s eszk�z�kkel is meg�rtik az emberek elk�pzel�seit. Kopp�ny t�bor�ban konfront�ci�ra k�sz�lnek, s b�r Istv�n a harcot el akarja ker�lni, az �sszecsap�snak m�gis be kell k�vetkeznie." (Fonogr�f �tk�zben)

"[Koltay G�bor:] (...) a k�z�s gondolkod�s ut�n v�gre r�j�tt�nk a t�ma megk�zel�t�s�nek m�dj�ra. T�rt�nelmi happening! Innentõl kezdve m�r nem volt neh�z dolgoznunk. Tudtuk, hogy olyan stiliz�lt d�szletek k�z�tt, stiliz�lt jelmezekkel happeningszerû, mai modern megk�zel�t�ssel rendezett t�rt�nelmi j�t�kot szeretn�nk csin�lni, amely a benne felvetett �s kibont�sra ker�lõ k�rd�sek m�s korokra is utal� jellege miatt - kortalan." (Fonogr�f �tk�zben)

"Minek tapsol ez a sok ember, aki egyfolyt�ban �gy j�r, mint a darabb�li n�p, hol Istv�nt, hol Kopp�nyt �lteti. Ahogy manipul�lj�k õket. Koltay v�gigcsin�lta ezt a manipul�ci�t - s nek�nk, akik ezen felh�borodunk, sz�gyenkezve kell kisompolyognunk a felhergelt cirkuszi n�zõt�rrõl. Lehet, hogy bennem van a hiba - de ez a szelepelt nacionalizmus riaszt �s f�lelemmel t�lt el." (N�pszava 1983. szeptember 10.)

"Felsorolhatatlan, kik j�rultak hozz� a hossz� idõ �ta leghat�sosabb, legsikeresebb magyar produkci�hoz. De t�ny, hogy amit l�trehoztak, az a Gershwin- �s Bernstein musicalekkel ind�tott zen�s sz�npadi meg�jul�s fontos �llom�sa, elõrelend�tõje - az �j opera fel�." (Esti H�rlap 1983. augusztus 22.)

"Megval�sult egy mûfaj vil�gsz�nvonal�, sok�ig fel�lm�lhatatlannak l�tsz� hivatkoz�si alapja." (K�pes �js�g 1983. szeptember 10.)

"Az Istv�n, a kir�ly ism�t p�ld�zza: milyen pontosan �rezte B.J. [Br�dy J�nos], hogy mire v�gynak a "megrendelõk" egy adott pillanatban. Olyasvalamit mondott ki ez a zen�s darab, ami m�r ott vibr�lt a levegõben, de m�g senki sem fogalmazta meg. Az elõad�sokon �s a mozikban ez a valami egyszerûen f�lrobbant. 1983 õsz�n e rockopera �s a filmforgat�s t�bortûze k�r� odagyûlõ embert�meg �t�lhette, milyen az, ha b�szk�k lehet�nk a sz�rmaz�sunkra, a nemzetis�g�nkre, az õseinkre. Az Istv�n, a kir�ly kiegyens�lyozott, viszonylag j� dramaturgi�val fel�p�tett mû, nem r�g sz�jba igazs�gokat, nem �t�lezik �s nem diszkrimin�l. F�lmutat egy nagyon �ltal�nos, a t�rt�nelm�nk�n v�gigh�z�d� magyar modellt, a progressz�v nemzeti �rz�s �s az uralkod� k�r�k ambivalens viszony�t. Minthogy ez a t�ma annak elõtte tabu volt, a rockopera g�takat s�p�rt f�lre." (V�mos Mikl�s: Ha �n Br�dy voln�k)

Az "Istv�n" egy csap�sra �jra refelktorf�nybe �ll�tja az alkot�kat. Ebben a helyzetben pedig term�szetes, hogy - ahogy Sz�r�nyi Levente mondja - "elker�lhetetlenn� v�lik egy nagyon j� Fonogr�f-lemez elk�sz�t�se" (D�m L�szl� r�di�interj�ja, D�m L�szl�: Rocksz�mla). Az LP, mely a Jelenkor c�met viseli, 1984-ben l�t napvil�got. Bor�t�ja igencsak purit�n - puszta feh�r tasak, m�regz�ld szeg�llyel. Szerencs�re kicsivel k�sõbb megjelenik a lemez kott�it tartalmaz�, nagylemez-form�tum� album is, fedõlapj�n Korga Gy�rgy A Beng�zer c�mû festm�ny�vel - �gy mindenki konstat�lhatja, mi maradt le a lemezbor�t�r�l a hanglemezgy�ri cenz�ra j�volt�b�l.

A Jelenkor album egy�bk�nt nem egyszerûen "nagyon j�", hanem szenz�ci�s, m�g Fonogr�f-m�rc�vel m�rve is. Megjelen�s�vel k�zel egyidõben viszont a rajong�k sz�m�ra kev�sb� sz�vder�tõ h�rek is sz�lling�zni kezdenek. A harminckilenc �ves Sz�r�nyi Levente sz�npadi b�cs�ra k�sz�l. Az elhat�roz�s val�ban komoly. A Fonogr�f 1984. december 14-15-16-�n ennek jegy�ben ad h�rom telth�zas koncertet a Budapest Sportcsarnokban, melyek hangulat�t a r�k�vetkezõ �vben megjelent A B�cs� c�mû dupla koncertlemez �s MOK�P videofilm õrzi...

Hogy mi�rt a b�cs�? Levente a megv�ltozott rocksz�npadi k�vetelm�nyekkel indokolja d�nt�s�t, �s hozz�teszi, hogy "ha v�get�r ez a show-õr�let (...), akkor egy�ltal�n nem lehetetlen, hogy visszat�rek a sz�npadra." (Mester �kos: Ki �l a sz�kbe?) A "show-õr�let" persze az�ta is tart, de tekintve, hogy Sz�r�nyinek 1986 �ta st�di�lemezt sem nagyon akar�dzik k�sz�tenie, val�sz�nûbbnek tûnik, hogy akt�v rockzen�szi p�ly�ja f�l�tt j�rt el lassan az idõ - ami, ha �gy vessz�k, h�sz cs�cson elt�lt�tt �v ut�n term�szetes is. Sz�r�nyi Levente n�lk�l viszont nehezen k�pzelhetõ el a Fonogr�f - mindenk�ppen v�zv�laszt�hoz �rkezt�nk teh�t.

A sportcsarnok-beli b�cs�t k�vetõ �vekben a Fonogr�f "van is, meg nincs is". �n�ll�, koncertezõ egy�ttesk�nt m�r nem mûk�dik a csapat, de sz�mos alkot�son - �s nem csak zenei mûveken - m�g ott vir�t a Fonogr�f felirat. Az utols� Fonogr�f-embl�m�val d�sz�tett zenei alkot�sok 1989-ben l�tnak napvil�got - innen h�t a korszakhat�r.

Folytat�dik a legnevesebb tagok sz�l�-p�lyafut�sa, Fonogr�f-h�tt�rrel. 1985-ben megjelenik Br�dy m�sodik lemeze, a Ne sz�lj, sz�m - rajta olyan klasszikusok, mint az Egy h�tig tart vagy az �lmodom. 1986-ban Sz�r�nyi �ll elõ �jabb st�di�albummal, mely a V�gtelen �ton c�met viseli. �rdekess�g, hogy ezen a lemezen szinte kiz�r�lag Levente saj�t zene-sz�veg szerzem�nyei szerepelnek. Am�gy egyik lemeznek sem sima az �tja a megjelen�sig - no de ezt m�r megszokhattuk. Az viszont m�g Fonogr�f-k�r�kben is rekord, hogy Br�dy J�nos k�vetkezõ albuma, az 1989-es Hang n�lk�l j� egy �v k�nyszerpihenõ ut�n ker�lhet csak a boltokba. Persze az �tmeneti �llapot �s a Z�rt oszt�ly c�mû n�t�kat hallgatva ezen nemigen csod�lkozhatunk. "Tini" egy�bk�nt tal�n az egyetlen, aki ebben az idõszakban is rendszeresen fell�p - "egyszem�lyes git�rzenekark�nt" idõrõl-idõre felbukkan a v�ros (�rtsd: Budapest), vagy az orsz�g egy-egy pontj�n. Sz�r�nyi �gy hasonl�tja �ssze Br�dy elõad�i p�ly�j�nak ezt a szakasz�t a saj�tj�val:

"...mit csin�l most Br�dy J�nos? H�na al� veszi a git�rt, �s elmegy k�nyvt�rakba, kult�rh�zakba, meg ide-oda p�ngetni. �n ezt nem tehetem meg, mert... mert tõlem m�st v�rnak az emberek. Ha v�rnak... �n nem tehetem meg, hogy egy sz�l git�rral j�rjam az orsz�got, mint Br�dy J�nos, mint egy v�ndordalnok, f�lrecsapott kalappal, mert... �n zenekari embernek �rzem magam. Az �n k�z�rzetem akkor j�, amikor egy�tt vagyunk, amikor k�z�s a siker." (Mester �kos: Ki �l a sz�kbe?)

�j sz�nh�zi produkci�k is k�sz�lnek ezidõt�jt. Az 1989-ben a Nemzeti Sz�nh�zban bemutatott Feh�r Anna (Sz�r�nyi-Br�dy) Fonogr�f produkci�. Ez a darab viszont nem �ri el az egy �vvel kor�bban a Mad�ch Sz�nh�zban sz�npadra �ll�tott Tolcsvay-musical, a Doktor Herz f�nyes siker�t. A Doktor Herz-cel m�r k�rvonalaz�dik Tolcsvay Laci �j szerzõi korszaka. Az idõszak legfontosabb Tolcsvay-alkot�sai, a Magyar Mise (1987.) �s a M�ria Evang�liuma (1988.) azonban m�r nem a Fonogr�f �gisze alatt k�sz�lnek.

Az eddig eml�tetteken t�l m�r nemigen tal�lni olyan alkot�st, amelyen felbukkanna Fonogr�f, mint egy�ttes neve. (Tal�n csak Hal�sz Jutka albumai (Boldog sz�let�snapot, Ismeretlen ismerõs) sz�m�tanak kiv�telnek.) A r�gi kapcsolatok az�rt tov�bb �lnek: Koncz Zsuzsa lemezein (�jhold, Fordul a vil�g) p�ld�ul szerzõk�nt �s st�di�zen�szk�nt is szerepel az egy�ttes t�bb tagja. M�ricz Mih�ly �s N�meth Oszk�r muzsik�l teh�t tov�bb - csak m�r nem a r�gi banda sz�niben. Mellett�k ott pengeti a basszusgit�rt Sz�r�nyi Szabolcs is, õ viszont egyre ink�bb zenei rendezõi tehets�g�t kamatoztatja ezekben a produkci�kban - valamint m�s munk�kban.

�gy is mondhatn�nk "v�llalkoz�v�" v�lnak a tagok. Tal�n a kereskedõi v�n�j� N�meth Oszi volt az elsõ - õ m�g a nyolcvanas �vek legelej�n megnyitotta �s csaknem t�z �ven kereszt�l mûk�dtette a Fonogr�f Lemezbolt-ot. A "nagy dob�s" azonban az egy�ttes tagjainak k�z�s v�llalkoz�sa, a Fonogr�f GMK. (Fiatalabbak kedv��rt: a legend�s GMK r�vid�t�s a "gazdas�gi munkak�z�ss�g"-et, ezt a nyolcvanas �vek k�zep�tõl kezdve t�megsportk�nt ûz�tt szocialista mag�nv�llalkoz�si form�t takarja.) A Fonogr�f GMK legh�resebb v�llalkoz�sa a budai Szabads�g-hegyen l�tes�tett Fonogr�f Country Club �s Szabadidõ K�zpont. Az int�zm�ny �ll�t�lagos "elitista" jelleg�t sokan s�relmezik... Sz�r�nyi Levente 1986-ban �gy magyar�zza a bizony�tv�nyt:

"...amikor k�t �vvel ezelõtt a Sportcsarnokban megrendezt�k a h�rom �gynevezett b�cs�koncertet, akkor ott volt a sz�keken a Fonogr�f klub megh�v�ja �s a felh�v�s, hogy aki a klub tagja szeretne lenni, az a megfelelõ rovatokat kit�ltve k�ldje el jelentkez�s�t post�n. Teh�t pontosan azokb�l szervezõd�tt a klubtags�gunk, akik egy�bk�nt a koncert�nkre is elj�ttek. De az�ta is vesz�nk fel �j tagokat, �s a klub senki elõtt nincs z�rva. Az, hogy z�rtk�rû, annyit jelent, hogy a klubtagoknak van tags�gi igazolv�nya, �s term�szetesen k�tes elemeket nem enged�nk be a klubba. A legk�l�nb�zõbb emberek j�rnak hozz�nk. Term�szetesen vannak k�zt�k gazdag iparosok, maszekok, orvosok, sz�n�szek, de vannak di�kok is, egyetemi hallgat�k." (Mester �kos: Ki �l a sz�kbe?)

A nyolcvanas �vtized v�g�re m�r nyilv�nval�, hogy a Fonogr�f nem csak egy�ttesk�nt, hanem alkot�mûhelyk�nt is a m�lt�. A kaleidoszk�p �vegdarabk�i sz�thullottak - de olykor m�g �nmagukban is sz�pen csillognak. Errõl sz�l a t�rt�net mindeddig utols� fejezete, a ‘90-es �vek kr�nik�ja. Mivel ebben az idõszakban m�r igen sz�t�gaz� a tagok tev�kenys�ge, val�ban csak azokra a dolgokra t�rhet�nk ki r�szletesen, amelyeknek k�z�k van Fonogr�fi�hoz. Sz�r�nyi Levente, Sz�r�nyi Szabolcs, Br�dy J�nos, Tolcsvay L�szl�, M�ricz Mih�ly �s N�meth Oszk�r "tov�bbi kalandjair�l" csak r�viden sz�molunk be.

Az Istv�n, a kir�ly, mely csak r�szben k�thetõ az egy�ttes nev�hez, de ezzel egy�tt tal�n a Fonogr�f-korszak legjelentõsebb alkot�sa, �li a maga �let�t. 1990-ben a Vas megyei Sitk�n, majd a szegedi D�m t�ren mutatj�k be a mûvet, �s sz�nre �ll�tj�k a N�pstadion-beli Ill�s koncert elõtt is. Az "Istv�n" 1992-ben eljut a sevillai vil�gki�ll�t�sra, ahol – szemtan�k szerint – szint�n fantasztikus sikert arat. 1993. Szentb�kk�ll�n jubil�l a t�z �ves produkci�, 1995-ben a Margitszigeti Szabadt�ri Sz�npadon tartanak 15 elõad�st, 1996-ban pedig a millecenten�riumi �nneps�gek keret�ben Kisv�rd�n �ll�tj�k sz�nre a mûvet. Ezekben a v�ltozatokban alakul, m�dosul a szereposzt�s, fell�p p�ld�ul Kov�cs Kati (Sarolt) �s Kalap�cs J�zsef (Solt, Kopp�ny). Ne felejts�k el azt sem, hogy a rockopera ker�l az elsõ hazai gy�rt�s� CD-re! Amikor 1988-ban a Videoton beind�tja a magyarorsz�gi kompaktlemez-gy�rt�st, elsõk�nt az "Istv�n" anyag�b�l k�sz�lt v�logat�st adj�k ki. �s hogy mik�nt viszonyulnak ehhez a sikerhez az alkot�k? A n�ha kiss� patetikus Sz�r�nyi Levente helyett most ink�bb a fanyarabb Br�dy J�nost�l id�z�nk:

"A sikert sokf�lek�ppen lehet manipul�lni. Lehet �gy is, �gy is t�mogatni, vagy megszervezni, �s az ehhez sz�ks�ges eszk�z�k m�r nem okoznak sz�momra izgalmat, ink�bb n�mi ellen�rz�st. Az Istv�n, a kir�ly eset�ben is, att�l kezdve, hogy megt�rt�nt a a st�di�ban a zenei anyag kever�se, az �rdeklõd�sem nagys�grendekkel csillapodott az �gy ir�nt. �lje a saj�t �let�t! (...) Van p�ld�ul egy sor az Istv�n, a kir�lyban, amit kifejezetten gyûl�l�k! Csak az�rt nem mondom meg, hogy melyik az a sor, mert egy�ltal�n nem biztos, hogy az �n v�lem�nyem azonos a k�z�ns�g�vel, �s most itt nyilv�nosan minek rong�ljam a mûvemet?" (D�m L�szl�: Rocksz�mla)

A kor�bbiakn�l ritk�bban ugyan, de az egykori tagok tov�bbra is jelentkeznek sz�l�lemezekkel. 1990-ben Sz�r�nyi Szabolcs mutatkozik be �lete elsõ sz�l�album�val, c�me a sokat mond� L�kd ide a...!, alc�me a m�g �rulkod�bb Kocsmadalok. "Moha b�csi" k�zismert humora ezen a lemezen szabadon szipork�zhat, �s egyben Br�dy J�nos is �j oldal�r�l mutatkozhat be sz�veg�r�k�nt. A lemez k�ts�gk�v�l legjobb dala Az �tkezõkocsi, de persze a klasszikuss� nemesedett eredeti L�kd ide a s�rt! sem maradhat le r�la. Br�dy negyedik sz�l�albuma 1993-ban jelenik meg. A CD Az utca m�sik oldal�n c�met viseli �s t�bbek k�z�tt Fonogr�f-korszakbeli dalok �tiratai hallhat�k rajta. B�r a lemez nem �ri el a kor�bbiak sz�nvonal�t, az az�rt meglepet�s, hogy bizonyos interj�k tan�s�ga szerint k�sz�tõje az utols�nak sz�nja. Br�dy J�nos, saj�t �ll�t�sa szerint, belef�radt m�r a "Tini" szerepbe, 1994-es telth�zas Budapest Sportcsarnok-beli koncertj�vel pedig elõad�k�nt is mindent el�rt, amire k�pes - �gyhogy nem lesz folytat�s. Megl�tjuk... Mindenesetre Br�dy az�rt sz�p csendben az�ta is j�rja az orsz�got, elsõsorban vid�ki v�rosokban l�p fel. 1998-as koncertsorozata kifejezetten Az utca m�sik oldal�n mûsor huszadik jubileum�t id�zi.

Ha Br�dy J�nos egy�ni elõad�i amb�ci�i meg is csappantak, szerzõi munk�ja tov�bb folyatat�dik. A dalok mellett nagyobb l�legzetû mû meg�r�s�ra is v�llalkozik: a Mad�ch Sz�nh�zban 1997-ben mutatj�k be a Will Shakespeare, vagy amit akartok c�mû V�rkonyi M�ty�s-Br�dy J�nos musicalt. Fonogr�fia szempontj�b�l m�g enn�l is izgalmasabb viszont, hogy a kilencvenes �vekben kifejezetten renesz�nsz�t �li Br�dy J�nos �s Hal�sz Jutka, valamint Koncz Zsuzsa munkakapcsolata. �rdekes, hogy ezekben az �vekben, amikor a volt tagok t�bbnyire hallgatnak, �ppen Zsuzsa az, aki "õrzi a l�ngot". Rendszeresen megjelenõ albumai �s visszat�rõ fell�p�sei nagyon is magukon viselik a Fonogr�ffal egy�tt t�lt�tt �vek jegyeit...

Sz�r�nyi Levente sem t�tlenkedik az ut�bbi �vekben, tev�kenys�ge azonban nemigen k�thetõ a Fonogr�fhoz. A �90-es �vtized legelej�n p�ld�ul F�nylõ �lednek �des �r�m�ben c�mmel sum�r orat�riumot k�sz�t, 1993-ban pedig Lezs�k S�ndorral k�z�sen meg�rja az Atilla – Isten kardja c�mû rockoper�t. Ez ut�bbi mûvek, tartalmukat �s k�sz�t�s�k k�r�lm�nyeit tekintve ny�lt szak�t�st jelentenek Br�dy J�nossal. A sajt� is sokat cikkezik ekkoriban kettõj�k kapcsolat�nak elhideg�l�s�rõl. T�ny, hogy a rendszerv�lt�s ut�n Sz�r�nyi �s Br�dy a barrik�d ellent�tes oldalain tal�lja mag�t, ez az �ldatlan �llapot azonban nem tart t�ls�gosan sok�ig. Ahogy az �vtized k�zep�re enyh�l a "t�rsadalmi hidegh�bor�", �gy k�zelednek egym�shoz �jra az egykor elv�laszthatatlan alkot�p�r tagjai. 1995-ben Sz�r�nyi Levente �tvenedik sz�let�snapj�nak �nnepl�sekor poh�rk�sz�ntõj�ben "megbocs�t �s bocs�natot k�r" mindazoknak �s mindazokt�l, akikkel az elm�lt �vekben konfliktusba keveredett. Kev�ssel k�sõbb Sz�r�nyi �s Br�dy �jb�l egy�tt l�t munk�hoz: A ki�tkozott c�mmel rockoper�t k�sz�tenek Kun L�szl� kir�lyr�l. Ezt a darabot 1997 nyar�n mutatj�k be Szegeden – a fogadtat�s megoszlik. Az alkot�p�ros mindenesetre tov�bbi darabokat tervez, nyilatkozataik szerint 2000-ben sz�npadra szeretn�k �ll�tani az "Istv�n" folytat�s�t.

1998 nyar�n Sz�r�nyi Levente az opera�nekes Rost Andre�val k�z�sen ad ki sz�p, egy�ni hangulat� albumot, melyen az Ill�s, a Fonogr�f �s a Sz�r�nyi-f�le sz�npadi darabok dalait �neklik duettben. Ez az alkot�s (c�me: Mindig veled) nem utols�sorban az�rt izgalmas, mert Levente 1986 �ta nem �llt elõ komplett st�di�lemezzel! A saj�t kiad�s� album elsõ t�zezer p�ld�ny�nak bev�tel�t az alkot�k egy�bk�nt a beteg gyerekeket seg�tõ Arany�g alap�tv�ny jav�ra aj�nlj�k fel. Andrea �s Levente a k�vetkezõk�ppen besz�l a lemez elk�sz�l�s�nek k�r�lm�nyeirõl:

"[Rost:] Az Ill�s-zenekar [1996-os] koncertj�n olyan j�l �reztem magam �s annyira tetszettek a sz�mok, hogy ut�na csal�dostul berohantunk a fi�k �lt�zõj�be, �s mondtam Levent�nek, akkor m�g mag�z�dva: "Ez fantasztikus volt! �lmaim netov�bbja lenne mag�val �nekelni!" Levente nagyot nevetett, aranyos volt, �s azt mondta, õ erre nem is mer gondolni. "Mi�rt ne pr�b�lhatn�nk meg?" - k�rdeztem. Tal�n nem vett komolyan, pedig nem hangulatb�l mondtam, hal�l komolyan gondoltam, mert borzaszt�an szeretem a zen�j�t, a hangj�t, az �nek�t." (V�czy Andr�s interj�ja, K�pes Eur�pa 1998. m�jus 6.)

"[Sz�r�nyi:] Dolgoztam m�r opera�nekesekkel. (...) De opera�nekessel Andre�n k�v�l m�g sohasem �nekeltem. Rendk�v�l �rdekes. Term�szetesen a magunkfajta embernek - nem akarok senkit megb�ntani - kev�s egy felvetett �tlet ahhoz, hogy meg is sz�lessen. Vagyis �nmag�ban b�rmilyen tetszetõs, hogy vegy�k ezt, vegy�k azt, �s tegy�k �ssze, �s abb�l majdcsak lesz valami, m�g nem el�g. Aki kicsit is ad mag�ra, rendk�v�l �vatos, �s m�g munka elõtt igyekszik alaposan �tgondolni, hogyan is fog val�j�ban mûk�dni a dolog. Az eddig felvett dalokb�l �gy tûnik, hogy nagyon is �rdemes ezzel foglalkozni. Szerintem nagy meglepet�s lesz a k�z�ns�g sz�m�ra. (...) Ez az egy�tt �nekl�s - nagyon õszint�n mondom - ritka nagy �lm�ny." (V�czy Andr�s interj�ja, K�pes Eur�pa 1998. m�jus 6.)

Saj�tos szemsz�g�nkbõl n�zve a kilencvenes �vtized igencsak sz�vder�tõ esem�nye egy �j egy�ttes: a NO coMMent megalakul�sa. A banda 1993-ban alakul, tagjai: N�meth Oszk�r (NO) - dob, �tõhangszerek, M�ricz Mih�ly (MM) - git�rok, �nek, Anti Tam�s - git�rok, sz�jharmonika, �nek, F�dõ S�ndor - basszusgit�r, �nek �s Bartha Tibor - steel-git�r, billentyûs�k, hegedû, mandolin, �nek. (Tibor �s az egy�tes 1998 nyar�n megv�lt egym�st�l.) A csapat st�lusa: rock, blues �s country, jellegzetess�g�k magabiztos n�gy sz�lam� vok�lis hangz�s - hmmm... az eg�sz olyan ismerõsnek tûnik valahonnan! A zenekar k�zvetlen elõzm�nye egy�bk�nt az 1989-es fel�ll�s� Bojtorj�n, ahol M�ricz Misin �s F�dõ Sanyin k�v�l minden tag megtal�lhat� volt - bizony, m�g N�meth Oszi is dobolt egy keveset.

Egysz�val a r�gi-�j bar�tok imm�r j� �t �ve NO coMMent egy�ttes n�ven zen�lnek egy�tt. Ezen idõ alatt fell�ptek az orsz�g sok zeg�ben-zug�ban, valamint k�sz�tettek h�rom albumot: : Nek�nk �jra sz�llni kell (1993.), Szerelem d�nget a h�z kapuj�n (1994.) �s 3. �h, ti l�nyok, l�nyok (1996.) Minden lemezre jut egy sz�p csokor saj�t szerzem�ny, itt-ott a r�gi t�rsak (Tolcsvay, Br�dy) �j n�t�it is elõvezeti a zenekar. Emellett a NO coMMent mûsor�ban fel-felbukkannak egykori Fonogr�f-n�t�k �tiratai is, p�ld�ul: Visszat�r�s, R�m v�r az �let, Szeg�ny kisfi� panaszai, Menj�nk, gyerekek, no �s a felejthetetlen L�kd ide a s�rt! A csapat k�s�rõzenekark�nt is profi: fell�pnek Tolcsvay Laci �s Br�dy J�nos koncertjein. Tov�bbviszik a Fonogr�f "gyerekzene" hagyom�nyait - k�zremûk�dnek Peremartoni Krisztina 1997-es lemez�n. Az pedig m�r hab a tort�n, hogy a NO coMMent rendszeresen mûk�dõ klubot tart fent! Kezdetben az r�gi sz�p eml�keket �bresztõ (SZ)FMH-ban, k�sõbb a Hov�ds�g Stef�nia �ti kult�rpalot�j�ban, leg�jabban pedig a F�y utcai Santa Fe Music Pub-ban bukkannak fel heti rendszeress�ggel. �lõ, val�di �r�mzen�t j�tsz� egy�ttesrõl van teh�t sz�, akik - t�bbek k�z�tt - a Fonogr�f-muzsik�t is abszol�t autentikusan tolm�csolj�k, gyakran kellemes meglepet�sekkel k�nyeztetik el a k�z�ns�get.

Tolcsvay L�szl� elsõsorban sz�npadi szerzõk�nt tev�kenykedik a kilencvenes �vekben. B�bel c�mmel t�ncj�t�kot, Isten p�nze c�mmel pedig musicalt �r. Elõbbit a Gyõri Balett mutatja be 1994-ben, ut�bbi a Mad�ch sz�nh�z - Tolcsvay szerzõi b�zisa - reperto�rj�t gazdag�tja 1996 �ta. 1993-ban - n�mileg v�ratlanul - Laci �j szerzõt�rs�val �s bar�tj�val, M�ller P�ter Szi�mival k�z�sen sz�l�lemezt k�sz�t (Kapcsolj �t!), a r� k�vetkezõ �vben pedig B�la b�tyj�val egy�tt �ri�skoncert-et ad a BS-ben, melyrõl nem marad ki a Fonogr�f-korszak felid�z�se sem. Tolcsvay "alanyi jogon" hossz� kihagy�s ut�n, 1997-ben t�r vissza a sz�npadra: J�jj, kedvesem c�mmel szerzõi-elõad�i estet tart a Mad�ch Sz�nh�zban, �sszesen n�gy alkalommal. Az �rdeklõd�s nagyon nagy, a siker nemk�l�nben. Ezen felbuzdulva Laci nekiveselkedik, �s m�g ugyanebben az �vben st�di�lemezt k�sz�t, Feh�r zaj c�mmel. Az album tizenn�gy n�t�j�b�l t�z r�gi Fonogr�f-sz�m �tirata! Megtal�lhat� a CD-n minden nagy sl�ger, amit Tolcsvay �rt az egy�ttesnek, az Elsõ villamos-t�l a K�sz�n�m, doktor �r-on �t a H�nyd le a szemed-ig. A Feh�r zaj teh�t a legjelentõsebb "poszt-Fonogr�f" mement�, de egyben t�bb is ann�l. A r�gi sz�mok �tiratai m�shogy sz�lnak - erre tal�n a legszebb p�lda az �lsz valahol -, az �j dalok - elsõsorban a c�mad� Feh�r zaj - pedig eg�szen egyedi atmoszf�r�val ruh�zz�k fel a lemezt. Tolcsvay L�szl� �gy besz�l az albumr�l:

"...r�j�ttem, egy csom� dalom van, amik ma is �rv�nyesek. P�ld�ul a Show folytat�dik, melynek egyik sora �gy hangzik: “A helyzet az j�, de nem rem�nytelen; a sz�vem vid�m, csak a dal l�lektelen...” – az egyik legjobban fogadott dal volt. A koncerteken az is kider�lt, mitõl lesz mai a sz�mok zenei hangz�sa, �s hogy ez �gy – bocs�nat a szer�nytelens�gem�rt – mennyire j� zene. T�bb v�rosb�l felh�vtak, hogy a koncert ut�ni nap megrohant�k a lemezboltot, de nem volt Tolcsvay lemez. Akkor r�j�ttem, ezeket a koncerten bej�ratott dalokat lemezre kell vennem �jj�sz�letett form�jukban. Nagyon �lveztem a koncerteket, a k�z�s zen�l�st, �s szerintem ettõl lett j� a lemez."

Lemeze megjelen�se ut�n Tolcsvay nem adja al�bb, hanem komplett k�s�rõzenekart verbuv�l �s orsz�gos turn�ra indul. A sz�npadon Sz�r�nyi�ket lesz�m�tva ott zen�l a Fonogr�f teljes leg�nys�ge... Joggal vetõdhet fel teh�t a k�rd�s: tal�n �ssze�ll �jra a csapat? Ak�r csak egy koncert erej�ig - vagy tal�n huzamosabb ideig �jra egy�tt fognak dolgozni a tagok? Az �tlet nem �j - elõker�lt m�r az 1996-os Ill�s koncertek idej�n is, 1998-ban pedig egyesek m�r eg�szen konkr�t koncertidõpontot �s helysz�nt is tudni v�ltek... A visszat�r�s azonban egyelõre k�sik - k�z�sen rem�lhetj�k viszont, hogy, ha hosszan is kell r� v�rni, v�g�l nem marad el.