Az Atilla-Isten kardja c�m� m�vet l�tv�nyos szabadt�ri produkci�k�nt mutatt�k be 1993-ban a Margitszigeti Szabadt�ri Sz�npadon. Az eredetileg 4 el�ad�sra hirdetett produkci� a k�z�ns�g �ri�si �rdekl�d�se nyom�n v�g�l 16 el�ad�sra emelkedett �s ez az el�ad�ssz�m rekordot hozott e sz�npad akkor 57 �ves m�ltj�ban.

Ezt k�vet�leg 1994 kar�csony�n a Magyar �llami Operah�z Erkel Sz�nh�za mutatta be a darabot 4 el�ad�sban.

Az Atilla-Isten kardja rockoper�t, a Tril�gia els� darabjak�nt a Zikkurat Sz�npadi �gyn�ks�g felk�r�s�re az alkot�k - Sz�r�nyi Levente zeneszerz� �s Lezs�k S�ndor dalsz�veg�r� - Pozsgai Zsolt dr�ma�r� bevon�s�val �tdolgozt�k: teh�t �j v�ltozatban ker�l a nagyk�z�ns�g el�.

Az �tdolgoz�st a Tril�gi�hoz t�rt�n� igaz�t�s tette sz�ks�gess�, hogy a szerz�k rem�nyei szerint a h�rom m� dramaturgi�ja �s zenei koloritja egys�ges�lj�n, mark�nsabban �rv�nyes�lj�n.

A Zikkurat Sz�npadi �gyn�ks�g a k�z�ns�g ig�ny�nek eleget t�ve a darab �j v�ltozat�t a Tril�gia els� r�szek�nt 1999. nyar�n tervezi bemutatni a Szegedi Szabadt�ri J�t�kokon �s k�s�bb a budapesti Nemzeti Sz�nh�zban.

Mi�rt Atilla?... Ez a k�rd�s legkevesebb k�t v�lasz lehet�s�g�t k�n�lja. Az egyik az �r�sm�ddal, a m�sik a t�mav�laszt�ssal kapcsolatos. Kezdj�k az els�vel, az az egyszer�bb.

Nagy �r a megszok�s, minek k�vetkezt�ben a nyilv�noss�g el� ker�l�s pillanat�t�l kezdve v�rhat� volt az �ppen ez�rt kiv�teles rekl�m�rt�kkel b�r� v�ltozat l�tt�n felhangz� k�rd�s�z�n - mi�rt �gy: ATILLA?

Tal�n tekints�nk most el annak a folyamatnak taglal�s�t�l, mik�nt fogadtatott el v�g�l helyesnek �s n�vv�laszt�sn�l is haszn�lhat�nak, �mde nem aj�nlottnak a magyar ember sz�m�ra kimondhatatlan ATTILA mellett az ATILLA n�valak is.

Sz�munkra fontosabb, hogy ez ut�bbi, tal�n �pp az "elnyomat�s" miatt, a mai napig hordoz n�mi "rebellis" felhangot. El�g, ha a K�rp�t-medence t�rt�nelmi r�gm�ltj�r�l "m�sk�nt gondolkod�k" tanulm�nyaiba betekint�nk, igazolva l�tjuk megk�zel�t�s�nk helyess�g�t.

Ez az eg�szben, ami csod�latos: ennek a n�vnek sz�mtalan alakj�val tal�lkozhatunk a k�l�nb�z� n�pek hagyom�nykincs�ben, f�ggetlen�l att�l, hogy eml�keik gy�trelmesek, avagy �ppen dics�s�gesek vele kapcsolatban.

Sz�momra a legk�zenfekv�bb a mai napig haszn�latos ETELE v�ltozat. Sajnos, ez ut�bbi m�gsem tudja az opera c�mek�nt bet�lteni feladat�t, mert a k�lf�ldi �rdekl�d� sz�m�ra felismerhetetlen�l hordozza az egy�bk�nt vil�gszerte ismert (f�lreismert) fejedelem alakj�t.

�s most k�vetkezz�k a m�sodik v�lasz, ami az�rt valamivel bonyolultabb. Ha az ember divatos cinizmussal k�zel�ten� a k�rd�st, mondhatn�: legyen tal�n Nagy S�ndor... vagy valaki m�s?!

Persze lehet, de nek�nk, a K�rp�t-medenc�ben �l�knek m�giscsak azok fontosak, akik itt szervezett �letlehet�s�geket hoztak l�tre, �riztek, al�hanyatl�saival is t�rt�nelmi l�pt�k� folyamatoss�got mutatva fel a vil�gnak: teh�t ETELE, BAJ�N, �RP�D, VAJK-ISTV�N, IV. B�LA, M�TY�S (az igazs�gos), hogy csak a kiugr�bbakat eml�ts�k. Lehet-e, szabad-e, �rdemes-e tan�cstalan pillanatainkban a szomsz�dba szaladnunk megfoghat� tan�cs�rt, b�tor�t� tanuls�g�rt? A tapasztalat azt mutatja: lehet, tal�n szabad is, de hogy �rdemes-e? Mindenesetre a Duna-Tisza vid�k�nek t�rt�nelme ez ut�bbira nem mond egy�rtelm� igent.

�gy �hatatlanul t�gabb keretekben kezd gondolkodni az, akinek ez a k�rd�s valamilyen okn�l fogva fontos. Ha a helyes �ton j�r, eljut ATILL�-hoz �s "pozit�v ellenz�k�hez", A�CIUSZ-hoz is. Ez m�r az a p�lya, amelyen az im�nt felv�zolt gondolatmenetet v�gig lehet futtatni, szellemi-cselekv�si er�t mer�tve abb�l. Ez az er� pedig megsz�li a v�geredm�nyt, eset�nkben �s zeneszerz�i hivat�somban ez egy �jabb sz�npadi m�vet jelent: ATILLA-ISTEN KARDJA.

H�l�val tartozom Urunk, Isten�nknek, hogy bizakod�st �s t�rsakat adott feladatom elv�gz�s�hez."