A törpepapagáj

Van egy kis papagájom:
ő igaz cimborám.
Utam rég vele járom
S remélem, mindig is ám!

Jeffrey a papagájom
(azért neveztem úgy,
mert J. a nagypapagájom,
kinek is agya húgy.)

Akik nem csípik őket
- sárga kis vackokat -
papagájlevest főznek,
táplálván macskokat.

Bácsikám élt ily koszton
(a 'gáj szép volt s kövér)
- bőgtem és leRonnieztam;
ám láttam mit sem ér:

bár csikám Arthur volna,
fütyült reá. - Bement
egy állathobbyboltba
és sorba mindent benyelt.

(Orvok néztek beléje
egészségügyileg;
holtan se más vala béle:
egy állatsereglet...)

Csí-z és/vagy -csereg Jeffrey,
ha hozzá benyitok
s rántottájába szeletnyi
kanálkát aprítok.

Dalol, mint más: ha hármak
(trió) tagja lehet.
Bekapcsolom vasárnap
és: nem mond híreket.

Néha röpdös a szobámban,
ágyamra ül (vagy áll?)
s ha boldog, hát vidáman
a fejemrekakál.

Most diétázik - bíz itt
mértéktelen  zaba -
s mondták, ha tovább hízik:
mankóval kell szállnia...

Jó balhé lenne, nemde
a (zi)mankós madár(d):
halom ember betegre
röhhentené magát.

Ilyen pap-aggályom:
sárga és elhízott
- jobb, mint az apagájom
(32 vagyok.)